Autó motor

2008.10.28. 05:02

Nem gáz, ha gázos az autó

Kezdetben barkácsmódszerekkel alakították gázüzeműre az autókat, s a csomagtartóban cipelték a gázpalackot – szabálytalanul. Az olcsó autógáz sokakat csábít, s ma már az átépítés, az engedélyeztetés sem nehézkes.

Árvay N. Tivadar

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Átlagos használat mellett másfél, folyamatos autózás után már 8–10 hónap alatt megtérül az autótípustól függően 100–250 ezer forintos beruházás
[/caption]Csontfehér „kockaladával” érkezett értünk néhány éve egy barátom, hogy hosszabb kirándulást tegyünk a villányi borvidékre. Ő vezetett, mi kóstoltunk volna, ha nem terjeng éktelen gázszag a verdában. Így viszont elment a kedvünk az utazástól is. „Feleannyiból járok vele, mint korábban – szabadkozott a srác, amikor közöltük vele, hogy elviselhetetlen a bűz. – Itt a palack a csomagtartóban, azért érzitek a szagot. De meg lehet szokni.”

A gázos autó korszak valahogy így kezdődött Magyarországon az ezredforduló táján. A megbuherált autók többsége még engedéllyel sem rendelkezett, volt is izgalom, ha a rendőr megszimatolta a dolgot. A háztartási PB-gáz ugyanis jóval olcsóbb, mint az autógáz, de hiába egyezik meg szinte teljesen az összetételük, előbbiben jóval több szennyező anyag fordulhat elő, ezért a motornak sem tesz jót.
Ma viszont teljesen szabályosan lehet gázra váltani, sőt, egyes modelleket gyárilag kínálnak kettős – benzin-gáz – hajtással. Mivel az LPG (Liquefied Petroleum Gas – cseppfolyós propán-bután gáz) még mindig jóval olcsóbb a benzinnél és a gázolajnál (180 forint körüli áron kínálják literjét), megéri az átalakítás. Főleg akkor, ha az autó már nem garanciális, hiszen a szerelés után ugrik a jótállás, ha nem a gyártó alakítja át a modellt. Ez viszont nem mindig lehetséges, s ha mégis van rá mód, többe kerül a munka, mint a gázüzem beállítására szakosodott független szakműhelyekben.

Az átalakítás egyébként nem nagy ördöngösség. A motorban nem kell semmit átalakítani, s az autóba is csak néhány új alkatrész kerül: gáztartály, néhány vezeték, nyomásszabályzó, illetve a karburátoros autóknál benzinelzáró mágnesszelep. A levegőbelépő nyíláshoz pedig egy keverőegységet iktatnak, ahol a gáz a levegővel elegyedik majd. A tartályt a személyautóknál a pótkerék helyére szokás illeszteni – ami nem azt jelenti, hogy a pótgumi kikerülhet az autóból, az bizony a csomagtérből fog némi helyet elvenni. A kellemetlenségért viszont jócskán kárpótolja az autóst az olcsóbb üzemeltetés. Átlagos használat mellett másfél, folyamatos autózás után már 8–10 hónap alatt megtérül az autótípustól függően 100–250 ezer forintos beruházás.

A korszerű technikáknak köszönhetően már a gázszagtól sem kell tartani, a biztonságról pedig a 4 milliméteres falvastagságú, 45 bar nyomásig terhelhető tartály, és a csőszakadás esetén minden irányban elzáródó biztonsági szelepek és szellőztető rendszerek gondoskodnak. A hátrányok között azért meg kell említeni a teljesítménycsökkenést is. Ennek oka az, hogy a gázüzemanyag fűtőértéke alacsonyabb, mint a benziné. Aki továbbra is pörgősen autózna, annak jobban oda kell majd lépnie, ami 15 százalékkal is emelheti a fogyasztást. Az LPG olcsósága azonban még ezt is kiegyensúlyozza.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kpi.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
A KPI kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva
A KPI kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva