Eredetvizsga: egy teherrel kevesebb?

Megszüntetné, de legalábbis alaposan átalakítaná a jelenlegi eredetvizsga-rendszert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az elmúlt évek adatai ugyanis egyértelműen bizonyítják, hogy ez a megoldás gazdaságtalan, indokolatlanul nagy terheket ró az autósokra, s ráadásul a célját sem látja el kellő hatékonysággal.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A GVH állásfoglalása szerint már az eredetvizsga 1999-es kötelezővé tétele is vitatható módon történt.
[/caption]

Ezt erősíti az a tény is, hogy a vizsgálattal párhuzamosan bevezették a törzskönyveket is, illetve nemrég felmerült az egységes mikrojelölések kötelező bevezetésének gondolata. Utóbbi megoldással az autólopások mellett a lízingcsalások számát is vissza lehetne szorítani.

A GVH állásfoglalása szerint már az eredetvizsga 1999-es kötelezővé tétele is vitatható módon történt. Ennek tudhatóak be a borsos díjtételek (7200 forint autónként), amelyet a korábban kialakult, piaci árakhoz igazítva emeltek át a közigazgatási szolgáltatási tarifatáblába. Ugyancsak aggályos, hogy a közbeszerzési eljárások elveivel ellentétesen, verseny nélkül alakult ki az egyes szereplők védett helyzete. Az eredetvizsga díját ráadásul olyan esetekben is ki kell fizetni, amikor az ellenőrzés indokolatlan, a költségek viszont minden esetben a lakosságra hárulnak.

Beszédes számok
A rendszer hibáit a számokban is könnyű tettenérni. Noha az autólopások száma visszaesett az elmúlt tíz évben, az eredetvizsgára fordított összeg nagysága aránytalanul magas az eredményhez képest. A kilencvenes évekre jellemző évi 15–17 ezer helyett ma körülbelül nyolcezerre tehető az eltulajdonított gépkocsik mennyisége. Ha mindez kizárólag az eredetvizsgáknak, és a ráfordított 14–15 milliárd forintnak köszönhető, akkor egy-egy autólopás megelőzése legalább másfélmillió forintba került.

Huszonkét áldozat
A GVH által vizsgált időszakban a műszaki vizsgára jelentkező 15 ezer jármű eredetvizsgája százmillió forintba került a tulajdonosoknak. Ugyanakkor ebben az időszakban csupán 22 esetben akadt fenn jármű a szűrésen. Ez azt jelenti, hogy a lopott gépkocsik integrált vizsgálattal történő kiszűrésének költsége meghaladta a 4,9 millió forintot. A rendszer tehát drága, és az autólopások ellen sem ez a legjobb megoldás. A lízingcégeknél például csak az elmúlt öt évben megötszöröződött a visszaélések száma. Az utóbbi két évben háromezer feljelentést tettek ilyen ügyekben, s kintlévőségeik elérik az ötmilliárd forintot. A mikropontos jelölés bevezetése ezen a helyzeten is segítene, s valószínűleg a költségek sem hárulnának át az autótulajdonosokra.

Kondorosi közleményében rámutat: „az autópiac, az alkatrész-kereskedelem, az autó-lízing és -bontás körüli visszaélésekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataink arra utalnak, hogy az eredetvizsgálat átalakításával vagy piaci alapokra helyezésével nem feltétlenül emelkedne meg az autólopások száma. Ezt a kockázatot ugyanis ellensúlyozhatják azok a korszerű védelmi eszközök, másodlagos (utólagos) jelölési rendszerek, amelyek gyorsan terjednek a piacon. A támogatásunkkal létrehozott, a piaci szereplőket összefogó Magyar Gép és Jármű Tulajdonvédelmi Munkacsoport is dolgozik a gépjárművek jelölését és azonosítását biztosító szolgáltatások piaci alapon történő bevezetésén.”

Szakemberek szerint az EU-irányelveknek is megfelelő, hatékony jelölési és azonosítási rendszerek alkalmasak lehetnek az eredetvizsgálat kiváltására. Ez a megoldás csak egyszeri költséget jelent (olcsóbb az eredetvizsgálatnál), és az autót elkíséri egész életútján. Az adatbázis nemzetközi, ami kiszélesíti az autó védelmét a lopások ellen, alkalmazható a lízing-csalások és alkatrészlopások visszaszorítására is.

Kondorosi közleményében rámutat: „az autópiac, az alkatrész-kereskedelem, az autó-lízing és -bontás körüli visszaélésekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataink arra utalnak, hogy az eredetvizsgálat átalakításával vagy piaci alapokra helyezésével nem feltétlenül emelkedne meg az autólopások száma. Ezt a kockázatot ugyanis ellensúlyozhatják azok a korszerű védelmi eszközök, másodlagos (utólagos) jelölési rendszerek, amelyek gyorsan terjednek a piacon. A támogatásunkkal létrehozott, a piaci szereplőket összefogó Magyar Gép és Jármű Tulajdonvédelmi Munkacsoport is dolgozik a gépjárművek jelölését és azonosítását biztosító szolgáltatások piaci alapon történő bevezetésén.”

Szakemberek szerint az EU-irányelveknek is megfelelő, hatékony jelölési és azonosítási rendszerek alkalmasak lehetnek az eredetvizsgálat kiváltására. Ez a megoldás csak egyszeri költséget jelent (olcsóbb az eredetvizsgálatnál), és az autót elkíséri egész életútján. Az adatbázis nemzetközi, ami kiszélesíti az autó védelmét a lopások ellen, alkalmazható a lízing-csalások és alkatrészlopások visszaszorítására is. eredet A GVH állásfoglalása szerint már az eredetvizsga 1999-es kötelezővé tétele is vitatható módon történt. -->