Az ovisok és a vásárlóerő

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A mai gyerekek egészen pici koruktól kezdve belekerülnek egy olyan világba, amelytől távol kellene tartani őket - fotó: Darnay Katalin
[/caption]A 8-14 éves gyermekek vásárlási és médiafogyasztási szokásairól eddig nemigen készült reprezentatív felmérés hazánkban. Egy friss kutatás a héten nyilvánosságra hozott adataiból kiderült, hogy igencsak komolyan kell már vennie mind a szülőknek és a pedagógusoknak, mind a marketingszakembereknek a serdülőkor küszöbén álló fiatalokat.
A hiánypótló felmérésben kétezer magyar kisdiákot kérdeztek meg országszerte vásárlási szokásaikról.

A kutatásban figyelmet szenteltek többek között az érdeklődési területekre, a szülői kontroll mértékére, a fogyasztási szokásokra, és arra, mennyire befolyásolják a gyermekek a szülők pénzügyi döntéseit. Az adatok alapján kiderült, hogy míg a 8-11 éveseket leginkább az állatok érdeklik, és főbb információs forrásaik a szülők, a barátok és az osztálytársak, addig 12-14 éves korban már a divat, a számítógép, a hírességek, és az ismerkedés kerül a figyelem középpontjába. E témák tekintetében pedig elsősorban már csak a barátokra és osztálytársakra támaszkodnak a gyerekek, nem a szülőkre.

„Azzal egyidőben, hogy túl korán és túl felnőttes dolgokkal kell találkozniuk és megbirkózniuk a gyermekeknek, megfigyelhető egy jelentős változás manapság a családok életében – mondja Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. 8-9 éves kor környékén a gyerekek még intenzíven kötődnek szüleikhez, a tőlük való folyamatos távolódás mellett mégis egyre inkább kezdenek felvenni egy új szerepet a családon belül. Ez az új szerep a véleményformálók pozíciója.

A hagyományos családmodellben a gyermekek tisztelettel viseltetnek az idősebbek iránt, és alávetik magukat az öregebb rokonok szabályainak. Ez ma már egyre kevésbé jelenik meg. Ez abban is megnyilvánul, hogy ők szabják meg, mit vásároljanak a szülők hétvégén a hipermarketekben, hová menjenek nyaralni, sőt, hogy milyen autót vásároljon a család. Ennek több oka is van. Egyrészt a szülők tévesen úgy gondolják, ha önmaguk helyett tárgyakat adnak gyermeküknek, pótolhatják a hiányukat a csemete életéből. Másrészt sok szülő hiszi, hogy a boldog gyermekkor alapvető feltétele, hogy az utódnak mindene meglegyen.”

A szakember szavait a kutatás számszerűleg is alátámasztotta. Mind kiderült, a gyerekek havonta átlagosan 3300 forintnyi zsebpénzt kapnak havonta. Ez a hazai 8-14 éves korosztályra számítva évente 33 milliárd forintot tesz ki. Azonban ebben az összegben még nincs benne a családi vásárlásokba való beleszólás értéke. Pedig a magyar gyerekek jobbára egyedül döntik el, milyen ruhát vegyenek nekik szüleik, 50 százalékban tőlük függ, milyen mobiltelefonjuk van, és 29 százalékban befolyásolják a családi autóról szóló döntéseket.

„Alapvetően hibás dolgokra tanítják meg a szülők a gyermekeiket – fogalmaz a pszichológus. A mai gyerekek egészen pici koruktól kezdve belekerülnek egy olyan világba, amelytől távol kellene tartani őket. Tapasztalataim szerint ugyan a kicsik többsége 8 évesen már tudja, hogy a reklámok befolyásolni akarják őket, ez mégsem jelent visszatartó erőt. Rajtuk és az ő befolyásukon keresztül pedig egyenes út vezet a szülők pénztárcájához.”

A reklámok kövérséget is okoznak

„A gyermekkori elhízás veszélye szorosan összefügg azzal, hogy a gyerekek a reklámok áldozataivá váltak – mondja Ranshburg Jenő. A vásárlás szokások már a kétéves kisgyermekeknél elkezdenek kialakulni. Ezért már ebben a korban következetesen oda kellene figyelniük a szülőknek arra, mit és hogyan vesznek meg gyermeküknek, illetve mennyire engednek beleszólást a pénzügyi döntésekbe.”