Család - Nevelés

2008.11.23. 07:30

Életveszélyben a családi fészekben

Laikusok és szakemberek egyaránt nehezen dolgozzák fel, hogy egyre több gyerekverésre, családi fenyegetettségre derül fény.

Fábos Erika – Molnár Sándor

Csak aludni szeretnék – ezek voltak Kevin utolsó szavai. Aztán örökre elaludt. A hároméves kisfiút apja olyan durván megverte, hogy a teste végül feladta. Az eset márciusban történt Kaposváron, szeptemberben azzal zárult le a szociális tárca vizsgálata, hogy megelőzhető lett volna a tragédia, ha elveszik a családtól a gyereket. A hatóság azonban csak átmeneti otthonban helyezte el az anyjával. Igaz, távol a brutális apától, de ő folyamatosan fenyegette, hogy úgyis megkeresi őket.

Károly Sára pszichológus azt mondja: a szülők többsége tehetetlenségében üti meg gyermekét, mert úgy gondolja, nincs más eszköze. Az ilyen brutális esetek hátterében azonban rendszerint más is van. Gyakori, hogy az apa féltékeny a gyerekekre, vagy a saját sikertelenségéből adódó kudarcai miatt bántalmazza a feleségét vagy a gyerekeket. A pszichológus azonban nem egy olyan esettel találkozott a praxisában, amikor megdöbbent a brutalitásával szembesített apa mondván: őt is így nevelték.

A szülői minta valóban meghatározó: ez az alkoholproblémákra és az agresszivitásra is igaz, főként a férfiaknál. A lányokra is hatással van, gyakran választanak olyan férfit, amilyen az apjuk volt, még ha rendszeresen bántalmazta is őket. A rendszeres bántalmazástól ők maguk is agresszívvá válhatnak. „Az erőszak erőszakot szül – mondja Gál Judit pedagógiai szakértő. – Éppen ezért az is utalhat arra, hogy valami baj van egy családdal, ha egy gyerek túl agresszívan viselkedik az iskolában. A problémáknak mindig vannak tapasztalható jelei, amit egy óvónő vagy tanító észre kell, hogy vegyen. Leggyakrabban a szorongás és a félelem látszik a gyerekeken, romlik a tanulmányi eredményük, és/vagy visszahúzódók, verekedősek lesznek. Ilyenkor a pedagógusnak kötelessége tájékoztatni a gyermekvédelmi felelőst vagy a gyámhivatalt. Ha pedig bántalmazás nyomát találja, akkor akár a rendőrséget is. Ez, persze, egy kisebb közösségben nem mindig járható út. A tanárok ugyanis ismerik az agresszív szülőt, és félnek is tőle.”

Herczog Mária szociológus azt mondja: a hazai család- és gyermekvédelmi rendszer sokat fejlődött az elmúlt években, mégis lenne min változtatni, hogy elkerülhetők legyenek a tragédiák. A legfontosabb probléma az, hogy kevés a szakember. Magyarországon egy családgondozóra 45 család jutna a törvény szerint. A valóságban azonban vannak olyan területek, ahol több mint száz családra kell figyelnie egy szociális munkásnak. Vagyis kellene, mert ennyi családra odafigyelni lehetetlen. „A törvényben megszabott 45 család is nagyon sok, ráadásul a magyar települések hatvan százalékában egyszemélyes gyermekjóléti szolgálatok működnek – így Herczog Mária. – Az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából is ismerünk olyan büntetőpereket, amelyekben a szociális munkás arra hivatkozott, hogy több mint negyven családra kellett odafigyelnie, ami felelőséggel vállalhatatlan, és elfogadta a bíróság ezt a védekezést. Persze, nem csak Magyarországon van hiány szociális munkásokból. Angliában például ezeknek az állásoknak a negyede folyamatosan betöltetlen.”

Akadnak jó példák is. Angliában az elmúlt tíz évben indult be a „Biztos kezdet” program. Már a terhesség idején elkezdenek foglalkozni az édesanyával, ha tudják: baj van a családdal. 2003 óta egy hasonló modell működik itthon is. „Most készítik elő a gyermekvédelmi törvény módosítását – magyarázza Herczog Mária. – Ebben már szerepelne, hogy egy tragikus kimenetelű eset kapcsán ne csak a szülőket, hanem az ellátórendszert is felelősségre lehessen vonni. Az ismeretterjesztés is fontos lenne: Svédországban és Hollandiában arra is felkészítik a szülőket már a várandósság idején, hogyan kezeljék az agressziót vagy a krízishelyzeteket. Svédországban a leendő szülők 85 százaléka vesz részt ilyen felkészítő tanfolyamokon.”

A büntetés tehát önmagában mit sem ér. Szükség lenne az anya pszichológiai kezelésére és az agresszív családtaggal is szakembernek kellene foglalkoznia. De más szolgáltatások is kellenének – például – annak érdekében, hogy a távoltartás ellenőrizhető és betartható legyen. Jelenleg ugyanis az a tapasztalat, hogy megszületik a távoltartásról szóló határozat, amit egy agresszív ember meg sem ért, és csak még dühösebb lesz attól, hogy nem láthatja a gyerekeit. Ilyen dühroham pedig már többször vezetett tragédiához, például Kaposváron is.

Tragikus gyermeksorsok: megaláztatás, bántalmazás, gyilkosság

November 14-én előzetes letartóztatásba helyezte a Szegedi Városi Bíróság azt a 22 éves férfit, aki egy baltával agyonverte 23 éves élettársát, majd megfojtotta 9 hónapos gyermeküket.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Bíróság előtt a kaposvári gyermekgyilkosság vádlottja, az apa.
FOTÓ: LANG RÓBERT
[/caption]Szeptember 22-én egy életveszélyesen sérült kislány ügyében indított nyomozást a rendőrség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A rendőrséget a nyíregyházi kórházból értesítették arról, hogy életveszélyes koponyasérüléssel vettek fel az egyik osztályra egy kétéves, bökönyi kislányt. A szüleivel és nagyszüleivel lakott.

Július 10-én előzetes letartóztatásba helyezte a Szegedi Városi Bíróság azt a férfit, aki néhány nappal korábban bejelentette a Szegedi Rendőrkapitányságon, hogy 8 éves fia eltűnt. A gyermek, amikor előkerült, azt mondta, hogy a rendszeres megaláztatások és bántalmazások miatt szökött el.

Júniusban Jászárokszálláson eljárást indítottak egy helybéli asszony ellen, mert tízéves gyermekét rendszeresen bántalmazta. Beismerte: több alkalommal is seprűnyéllel verte a gyereket.

Március 25-én meghalt egy hároméves kisfiú Kaposváron. A saját apja ütötte agyon. A mentők még megpróbálták megmenteni az életét, de nem sikerült. A jelek egyértelműek voltak: a kisgyerek az ütésekbe halt bele.

Halál a gyámügy szeme láttára

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Halála felháborodást keltett.
[/caption]A kis Peter még két napig élt azt követően, hogy anyja élettársa eltörte a gerincét. Mint amikor eltörnek egy száraz gallyat, olyan volt a hangja, ahogy a 17 hónapos kisfiú gerince elpattant a 32 éves férfi ütése alatt – számolt be egy 15 éves lány, aki szemtanúja volt az eseménynek. „Néhány másodperc csönd, aztán egy velőtrázó, keserves sikoltás. Lerohantam a lépcsőn, ki az udvarra, és befogtam a fülemet, de a sikoltás tovább szólt, már a fejemből” – írta le 2007. augusztus elsejének szörnyűségeit.

A mellkastól lefelé megbénult Petert a kiságyába hajította a nevelőapa. A következő két napon sem ő, sem a vele lakó bátyja, sem a kisfiú édesanyja nem törődött az ájult gyermekkel. Peter szenvedéseinek azok okozója vetett véget: a nyöszörgő kisfiút augusztus harmadikának éjjelén a fejére és az arcára mért több ütéssel a nevelőapa megölte. Peter koponyája több helyen beszakadt, nyolc bordája eltört, gerince kettévált, ajkai és orra szétmorzsolódott, két fogát a torkában találták meg.

Nagy-Britannia polgárai fellázadtak. Nap mint nap tömegek tüntetnek az országot felkavaró esemény helyszíne, egy londoni szegénynegyed polgármesteri hivatala előtt. A november elején a három felnőtt ellen megkezdődött bírósági per első tárgyalásán ugyanis kiderült: a helyi gyámügy születésétől fogva veszélyeztetettnek tartotta Petert. Ám a kisfiút az után sem vették el anyjától, hogy kilenchónapos korától kezdve (ekkor költözött a lakásukba az élettárs és bátyja) heti rendszerességgel jelentek meg arcán, testén kék-zöld foltok, horzsolások.

Nem lehetett bizonyítani, hogy a nyomok verésből származnak – védekezett a gyámügy vezetője hozzátéve, hogy egy gyermek kiemelése a családjából csak a legvégső lépés. Időközben azonban kiderült: három orvos és a rendőrség is azt kérte a gyámügytől, hogy helyezze Petert nevelőszülőkhöz. Mindössze 17 hónapos élete során Petert hatvanszor látta gyámügyes, orvos, rendőr.

A büntetés nem oldja meg a problémákat

„Kiskorú veszélyeztetéséről akkor beszélünk, ha a gyermek gondozásával, nevelésével vagy felügyeletével megbízott személy a kiskorú testi, értelmi vagy morális fejlődését veszélyezteti – mondta Dénes Vera, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója. – Ide tartozik a szexuális zaklatás, a védőoltások elmulasztása, a nem megfelelő táplálás vagy az is, ha a szülő nem ellenőrzi gyermeke iskolába járását. Ezeket 1–5 éves szabadságvesztéssel lehet büntetni. Ha a gyermek meghal, az már az emberölés minősített esetének számít, ami 10–15 évre vagy életfogytig tartó elzárással sújtható.

Dénes Vera szerint fontos lenne, hogy ne csak a bírói gyakorlatban, hanem a törvénykönyvben is legyen benne a lelki fejlődés veszélyeztetése, ugyanis ez sokszor súlyosabb következményekkel jár, mint a testi bántalmazás vagy veszélyeztetés. Ilyen például a folyamatos fenyegetés vagy az, amikor a gyermek rendszeresen szemtanúja annak, ahogy megverik az édesanyját.

„Azt is fontosnak tartanám, hogy ne csak drogügyekben legyen alkalmazható az elterelés, hanem a családon belüli erőszaknál is. Tehát, ha egy családban ilyen történik, lehessen pszichiátriai vagy pszichológiai gondozásra küldeni a szülőket, és ha erre hajlandók, fel lehetne függeszteni a büntetés végrehajtását.”

<!-- Életveszélyben a családi fészekben BÁNTALMAZÁS Hónapról hónapra történik olyan tragédia, amelynek áldozata védtelen gyermek, az elkövető pedig a szülő. A segítők túlterheltek, a szankciók nem megfelelőek. Laikusok és szakemberek egyaránt nehezen dolgozzák fel, hogy egyre több gyerekverésre, családi fenyegetettségre derül fény. Fábos Erika – Molnár Sándor A büntetés nem oldja meg a problémákat „Kiskorú veszélyeztetéséről akkor beszélünk, ha a gyermek gondozásával, nevelésével vagy felügyeletével megbízott személy a kiskorú testi, értelmi vagy morális fejlődését veszélyezteti – mondta Dénes Vera, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója. – Ide tartozik a szexuális zaklatás, a védőoltások elmulasztása, a nem megfelelő táplálás vagy az is, ha a szülő nem ellenőrzi gyermeke iskolába járását. Ezeket 1–5 éves szabadságvesztéssel lehet büntetni. Ha a gyermek meghal, az már az emberölés minősített esetének számít, ami 10–15 évre vagy életfogytig tartó elzárással sújtható.

Dénes Vera szerint fontos lenne, hogy ne csak a bírói gyakorlatban, hanem a törvénykönyvben is legyen benne a lelki fejlődés veszélyeztetése, ugyanis ez sokszor súlyosabb következményekkel jár, mint a testi bántalmazás vagy veszélyeztetés. Ilyen például a folyamatos fenyegetés vagy az, amikor a gyermek rendszeresen szemtanúja annak, ahogy megverik az édesanyját.

„Azt is fontosnak tartanám, hogy ne csak drogügyekben legyen alkalmazható az elterelés, hanem a családon belüli erőszaknál is. Tehát, ha egy családban ilyen történik, lehessen pszichiátriai vagy pszichológiai gondozásra küldeni a szülőket, és ha erre hajlandók, fel lehetne függeszteni a büntetés végrehajtását.” Az agresszív szülő gyakran nem is tartja magát veszélyesnek. Annak idején vele is így bántak otthon. ILLUSZTRÁCIÓ: EUROPRESS Bíróság előtt a kaposvári gyermekgyilkosság vádlottja, az apa.
FOTÓ: LANG RÓBERT Halála felháborodást keltett. családi erőszak -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kpi.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
A KPI kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva
A KPI kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva