Év végéig hiánycikk maradhat a kullancs elleni vakcina

A vakcina-hiány legfőbb oka, hogy az oltószer iránt egész Európában nőtt a kereslet. Többen oltották be magukat ebben az évben, mint tavaly. Több híradás szerint ennek oka a nemrég véget ért futball Eb volt, amikor kifejezetten népszerűsítették a kullancs elleni szérumot. A gyártók ezért nem tudják kielégíteni a magyarországi rendeléseket sem, s úgy tűnik, hogy az utolsó negyedév előtt ezekből a termékekből nem érkezik már újabb adag hazánkba. A hiány csupán a felnőtt oltóanyagokra vonatkozik, a gyerekeknek beadandó vakcina jelenleg is kapható.

A szérumot egyébként ősszel kell beadni, így a nagykereskedők akkora időzítik a szállítást. Jelenleg az úgynevezett emlékeztető oltások esedékesek, noha Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ virológusa szerint az ősszel esedékes oltást annak hiánya esetén ilyenkor is be lehet adni. Ez az úgynevezett gyorsított eljárási séma, aminek szigorú szabályai vannak: az első oltás után két héttel később kell beadni az emlékeztető oltást, és ezt követően egy héttel lehet valakit védetté nyilvánítani. Vagyis legalább három héttel az első oltás után lehet a természetbe menni, mert előtte sokkal érzékenyebb a szervezet a fertőzésre. Berencsi György szerint kockázatos, ha nyáron oltatja be magát az ember, mert „olyankor elmegy az erdőbe, azzal a tudattal, hogy védett, pedig nem, hiszen heteket kell várni a hatásra.”

A kullancsok nem válogatnak az emberek között: mindenkit szeretnek, akik portyázóterületük közelébe merészkednek, de bizonyítottan őket is különösen vonzza az emberek és az állatok verejtékében található tejsav. A közhiedelemmel ellentétben az élősködők nem csupán erdőkben élnek. Szeretik a füves-ligetes árnyas helyeket, ott leselkednek a városi játszótereken, parkokban, s családi kertekben is.

A kullancsok az utóbbi évtizedekben sosem látott mértékben elszaporodtak. Ennek legfőbb oka a klímaváltozásban keresendő: az enyhébb teleknek köszönhetően nem csak számuk, hanem élőhelyük határai is kitolódtak.

A kullancsok számtalan kórokozót hordoznak, mégsem betegednek meg tőlük. Mivel a hosszú ideig nem bírják a napfényt – kiszáradnak és elpusztulnak – előszeretettel tanyáznak árnyékos helyen, s ezért kedvelik a hosszú szőrű állatokat is. Áldozatukat nem csak látják, hanem testmelegük és az általuk kilélegzett szén-dioxid alapján is érzékelik. Amint a vérszívó megtalálta a harapásra alkalmas helyet az ember testén, azonnal támad, de az első órában csak nyiroknedveket szív, s csak több óra elteltével találja meg a vérereket. Ezért az időben eltávolított kullancsból még a kórokozók sem juthatnak át a véráramba.

A vírusos agyhártyagyulladás tünetei néhány hét múlva jelentkeznek, de ez megelőzhető védőoltással. A Lyme-kór ellen nem véd az oltás, ezt gyógyszerkúrával kell kezelni. A betegség 4–6 hét után diagnosztizálható teljes biztonsággal, de nem a kullancs bevizsgáltatásával, hanem vérvizsgálattal. A csípések áldozatainak érdemes ezt az elemzést elvégeztetniük, mert a Lyme-betegség akár évtizedekig is lappanghat.