Egészségesebben is lehetne nassolni

Egy friss felmérés szerint – amelyet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és az Édességgyártók Szövetsége közösen végzett –, tavaly Magyarországon mintegy 27 ezer tonna keksz és piskótaféleség került a polcokról a fogyasztók kosaraiba. Ez azt jelenti, hogy egy magyar lakos átlagosan 2,7 kilogrammot rágcsál el efféle édességekből évente.
A fogyasztás nagy részét, mintegy harmadát az édes kekszek tették ki. Ebből hatezer tonna volt a háztartási keksz. Népszerűek továbbá a csokoládéba mártott kekszek, a piskótafélék és a puszedlik.

Annak ellenére, hogy hazánkban évről évre folyamatosan nő a keksz- és piskótafogyasztás mértéke, jócskán elmarad az Európai Unió keksz nagyhatalmának számító Hollandia és az átlagot képviselő Anglia, Olaszország és Dánia fogyasztásától. Örömhír viszont, hogy a felmérés szerint egyre többen keresik a jó minőségű árut: a vásárolt kekszféleségek között nő a teljes kiőrlésűek aránya. Ezek nagy

A túl sok jó is rossz lehet

Bármilyen sok pozitív tulajdonsága van a rostnak, a túlzott fogyasztás éppolyan káros lehet, mintha valaki egyáltalán nem eszik belőle. Napi ötven gramm feletti rostbevitel puffadást okozhat, valamint fokozza a szervezet számára értékes anyagok megkötését és kiürülését. Ezek mellett gondot okozhat az emésztésben is, és székrekedést is okozhat.

mennyiségben tartalmaznak B2-, B1-, B6-, B3-, B5- és B8-vitaminokat, amelyek jótékony hatással vannak az idegrendszer működésére. Ennek ellenére még mindig kevés rostot visz be egy „átlagmagyar” a szervezetébe: az EU-s ajánlás szerint nagyjából napi 27–40 grammra lenne szükség, ehelyett honfitársaink csupán huszonkettőt fogyasztanak.

A Dietetikusok Országos Szövetségének ajánlása szerint édességet hetente háromszor lehet gond nélkül fogyasztani. A teljes kiőrlésű kekszek egy pohár joghurttal elkeverve például tökéletes reggelit képeznek. Ezeken a napokon viszont nem kell kenyeret, felvágottat és sajtot fogyasztani. Az élelmi rostokkal kapcsolatos korábbi kutatások arra is rávilágítottak, hogy a rosthiányos táplálkozás szerepet játszhat egyes rosszindulatú daganatok kialakulásában, valamint összefüggésben áll az elhízással is. A rosthiányos táplálkozás szerepet játszik a cukorbetegség és a magas vérzsírszint kialakulásában is.

Dreissiger Ágnes A túl sok jó is rossz lehet Bármilyen sok pozitív tulajdonsága van a rostnak, a túlzott fogyasztás éppolyan káros lehet, mintha valaki egyáltalán nem eszik belőle. Napi ötven gramm feletti rostbevitel puffadást okozhat, valamint fokozza a szervezet számára értékes anyagok megkötését és kiürülését. Ezek mellett gondot okozhat az emésztésben is, és székrekedést is okozhat.

Süti -->