Tíz évvel rövidítheti meg az életet a reuma

A sokízületi gyulladás (RA – rheumatoid arthritis) az egész szervezet betegsége. Oka mindmáig ismeretlen. Tünetei a teljes testet érinthetik: a gyengeség, a fáradékonyság, és a hőemelkedés mellett gyakori a szem- és szájszárazság, amelynek oka a könny- és nyáltermelés csökkenése. Jellemző még a reumacsomó, amely főként az alkarban, a könyök közelében fejlődik ki. A kór a belső szerveket, az ereket, a tüdőt, a beleket és a szívet is megtámadhatja. Ez életveszélyes állapothoz vezet, élethosszig tart, s egyelőre nem gyógyítható. Az előrehaladását azonban a hatékony eljárások képesek megállítani.

A hatványozottan jelentkező bajok következtében az RA néhány év alatt munkaképtelenséget okoz, és az életet átlagosan tíz évvel rövidítheti meg. Az esetek egytizedében a betegség gyenge lefolyású, de az érintettek körülbelül 10 százalékánál teljes rokkantságot okoz. Európában hétmillió, hazánkban kilencvenezerre tehető a betegek száma. Éppen ezért kiemelten fontos a korai szűrés, a megelőzésre és a reumás megbetegedések elleni küzdelem, és a betegek közérthető tájékoztatása. Ezzel a céllal szerveznek konferenciát a betegségről november elején Budapesten.

A betegség megoszlására jellemző, hogy háromszor annyi nőbeteg van, mint férfi. Az esetek csaknem hetven százalékában jár tartós fájdalommal, s hozzávetőlegesen 15–20 százalékra tehető azoknak az aránya, akiknél súlyos mozgáskorlátozottság alakul ki.

„Az RA-t az úgynevezett autoimmun kórképek közé sorolják. A betegség hátterében az immunrendszer zavara áll. Noha a szakirodalom számos hajlamosító tényezőt ismer, a betegség kiváltó oka ma még ismeretlen – mondta el lapunknak Deák Imre ortopéd orvos, aki szerint számos kockázati tényező eredményezheti a betegség kialakulását. – Ilyen például az öregedés. A rheumatoid arthritis előfordulási gyakorisága a kor előrehaladtával nő.” Ezeken kívül bizonyos fertőzések is beindíthatják az RA kialakulását, de leginkább csak öröklött hajlam esetén.

A szájon át, szigorúan az orvosi utasítás szerint szedett gyógyszerek nagymértékben javíthatják a betegség lefolyását és a beteg általános közérzetét. A gyógyszeres terápián túl nagy szerepe van a sebészeti megoldásoknak: a kéz, a könyök, és a váll funkciót helyreállító, illetve az ízületpótló műtéteknek.

A betegség kezelésénél kiemelt szerepe van a gyógytornának és a fizikoterápiának, noha alapvető szabály, hogy a gyulladásos szakban az ízület tornáztatása tilos. A terápia általában a meleghatást (például forró gyógyfürdőt) követő gyógytornából, illetve az izomerő javítására szolgáló gyakorlatokból áll. A reuma az egyik leggyakoribb mozgásszervi betegség -->