2021.08.18. 07:24
Újabb titkát fedte fel Pompeji
Többszörösen is újdonsággal szolgáló, részlegesen mumifikálódott holttestet találtak egy ősi pompeji sírban.
Szájmaszkot viselő látogatók Pompeji ókori romváros újra megnyitott részében 2020. május 26-án, a koronavírus-járvány idején. A turistaösvényeket több szakaszban nyitják meg a látogatók elõtt. A Nápoly közelében lévõ Pompejit és környékét a Vezúv hatalmas erejû kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, a tûzhányó több méteres hamuréteget szórt az épületekre. A 16. században a Sarno-folyó szabályozási munkálatai során fedezték fel romjait. Pompeji régészeti területét az UNESCO 1997-ben vette fel a világörökségi helyszínek közé.
Forrás: MTI / EPA-ANSA
Fotó: Cesare Abbate
A szokatlan lelet többszörösen meglepő, mert Pompeji utolsó, a Vezúv pusztító kitörését megelőző évtizedeiben nem volt szokás a holtak eltemetése, a felnőtt halottak túlnyomó többségét elhamvasztották, ráadásul a holttest részlegesen mumifikálódott, bár még nem tudni, hogy balzsamozásnak vagy a sírkamra tartósító hatásának eredményeként.
A romváros közönség előtt még elzárt területén, az egykori városközpont keleti részén, a Porta Sarnó-i nekropoliszban talált temetkezési helyen a sírfelirat ráadásul minden eddiginél határozottabban megerősíti, hogy a 79-ben elpusztult római településen a latin mellett használták a görög nyelvet is a színházakban, ami nagy görög befolyásról tanúskodik.
A város egyik főbejáratánál, a Sarnói kapunál talált sírkamrába egy felszabadított rabszolgát temettek, egy bizonyos Marcus Venerius Secundiót, aki meglehetősen sokra vitte szabad emberként. Földi maradványainak tanulmányozásából arra lehet következtetni, hogy nem végzett igazán kemény fizikai munkát, ráadásul szabad emberként elég tehetőssé vált ahhoz, hogy egy drága temetőben földeltesse el magát.
Az elhunyt 60 évi körüli lehetett, a sírban megtalálták ősz haját, füle egy darabját, több csontját és szövetfoszlányokat
– hangzott el a lelet hétfői bemutatóján. Szakértők szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt csontváz Pompejiben.
A sírfelirata méltatja, hogy az elhunyt „négy napig tartó, görög és latin nyelvű színházi előadásokat tartott”. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint az, hogy görög nyelvű előadásokat is rendeztek, „bizonyíték az ősi Pompejire jellemző eleven és nyitott kulturális légkörre”.
A görög felirat „rendkívüli jelentőségét” méltatta Massimo Osanna, a régészeti lelőhely korábbi igazgatója is, aki szerint a felszabadított rabszolga „rejtélyes sírjának felfedezése megerősíti, hogy a régi görögök meghódították a latin kolónia legmagasabb köreit is”.
A rabszolga Marcus Venerius Secundio eleinte Vénusz templomának őre volt, ami befolyásos posztnak számított, hiszen a várost az istennőről nevezték el. Később az Augustus császár emlékét ápoló papság egyik alkalmazottja, sőt később a tagja lehetett.
A sírban talált férfi meglehet szándékosan balzsamoztatta be magát, hogy megóvja holttestét a nedvesség okozta bomlástól – vélekedett a feltárásban részt vevő spanyol kutató, Llorenc Alapont, a Valenciai Európai Egyetem tudósa.
A kutatók remélik, hogy a szokatlan sír sok új adalékkal szolgál a régi rómaiak temetkezési szokásairól.
Borítókép: szájmaszkot viselő látogatók Pompeji ókori romváros újra megnyitott részében 2020. május 26-án, a koronavírus-járvány idején
