2021.12.05. 15:20
A madagaszkári éhínségért nem a klímaváltozás okolható
A globális felmelegedésnek csak minimális szerepe volt a Madagaszkárt sújtó éhínség kialakulásában egy csütörtökön publikált új tanulmány szerint, amely a madagaszkári élelmiszerválság fő tényezőit a szegénységben, a rossz infrastruktúrában, az esőzéstől függő mezőgazdaságban, valamint az időjárás természetes változékonyságában látja.
A woman walks along the National Road 13 (RN13) near Amboasary Atsimo on the RN13, on September 3, 2021. - The RN13 that links the city of Fort-Dauphin on the Southeast coast and the city of Toliara on the Southwest coast. In the South of Madagascar, the national roads are mostly very bad and this is a real obstacle to the economic development of the region. For several decades the South-East of Madagascar has been a victim of the "Kere" phenomenon, as the local population calls it. Kere is the food crisis due to a period of intense drought that causes a sudden stop of the cultivation of crops by the farmers for several months each year. The farmers are left without money and in a situation of "severe malnutrition" or even starvation. (Photo by RIJASOLO / AFP)
Fotó: AFP
Madagaszkáron az elmúlt négy évtized legnagyobb aszálya pusztít. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) novemberben közölte, hogy az aszály miatt 1,3 millió embert sújthat éhínség. Júniusban a WFP Madagaszkárt a világ első olyan országaként írta le, amely a klímaválság miatt tapasztalja meg az éhezést.
Andy Rajoelina, Madagaszkár elnöke novemberben arról beszélt, hogy országa polgárai fizetik meg a klímaválság árát, amiért nem is ők a felelősek.
A világ időjárásával foglalkozó World Weather Attribution (WWA) kutatóhálózat új tanulmánya azonban
nem támasztja alá, hogy a madagaszkári éhínséget a klímaváltozás okozta volna.
A szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás úttörő, gyors összekapcsolásának módszerét kidolgozó WWA tanulmánya szerint a 2019/20-as és a 2020/21-es esős évszakban Madagaszkár déli részén a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze 60 százaléka hullott. A vizsgált két év alatt – 2019 júliusától 2021 júniusáig – a becslések szerint a jelenlegi időjárási körülmények között a régióban 1:135 volt az esélye ilyen aszály kialakulásának, és súlyosságban csak az 1990-92-es pusztító aszály múlta felül.
A megfigyelések és az éghajlati modellezés alapján a Madagaszkár déli részén 2019 júliusa és 2021 júniusa között megfigyelt csapadékhiány nem növekedett jelentősen az ember okozta éghajlatváltozás miatt – emelték ki a kutatók.
Ez összhangban van az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete augusztusi jelentésével, amely szerint a globális felmelegedés várhatóan nem befolyásolja a madagaszkári szárazságot, amíg a globális felmelegedés el nem éri az iparosodás előtti korszakhoz képest 2 Celsius-fokos növekedést. Jelenleg az emelkedés 1,1 Celsius-fok körül jár.
Friederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének munkatársa szerint a tanulmány megállapításai összhangban vannak korábbi kutatási eredményekkel. Mint az AFP hírügynökségnek elmondta: őt inkább az lepte meg, hogy az ENSZ ilyen egyértelműen az éghajlatváltozásnak tulajdonította a Madagaszkárt sújtó éhínséget.
– Nagyon fontos, hogy ne feltételezzük automatikusan, hogy minden rossz dolgot, ami történik, az éghajlatváltozás okoz, ez nem igaz
– hangsúlyozta.
Robert Vautard klimatológus, a francia Pierre-Simon Laplace Intézet vezetője és a tanulmány másik szerzője szerint Madagaszkár esetében a klímaváltozás hatása olyan minimális, hogy az nem is észlelhető.
A WWA jelentése alapján a szegénység, a rossz infrastruktúra, az esőzéstől függő mezőgazdaság, valamint az időjárás természetes változékonysága a madagaszkári élelmiszerválság fő tényezői, és az éghajlatváltozás csak kis szerepet játszik benne.
A helyzet súlyosságát azonban senki sem vonja kétségbe.
– Két egymást követő évben is súlyos aszály sújtotta őket, az emberek kénytelenek voltak elhagyni a földjeiket. A helyzet drámai – mondta Vautard hozzátéve, hogy mivel a 2 fokos globális felmelegedés elérésével az aszályok minden bizonnyal tovább folytatódnak Madagaszkáron, ez további aggodalomra ad okot, és ezért meg kell próbálni korlátozni az éghajlatváltozást.
Maarten van Aalst, a Nemzetközi Vöröskereszt Vörös Félhold Klímaközpont igazgatója elmondta: a Madagaszkáron történtek arra mutatnak rá, hogy sok esetben nem vagyunk felkészülve a jelenlegi klímaváltozásra. Egyúttal kritikus fontosságúnak nevezte a régió sebezhetőségének kezelését és a lakosság életkörülményeinek javítását.
A madagaszkári szegénységi ráta az egyik legmagasabb a világon: a lakosság több mint 90 százaléka él a szegénységi küszöb alatt az Amnesty International szerint. A pandémia tovább súlyosbította a problémát, mivel csökkent a háztartások bevétele és nehezebb lett az élelmiszerhez való hozzájutás.
Borítókép: Életkép az úton Amboasary Atsimo térségében Madagaszkáron 2021. szeptember 3-án
