2022.05.30. 09:33
Váratlan dolgokról mesélt a pompeji áldozat genomja
A tudósok először szekvenálták egy szerencsétlenül járt ember genomját, aki azon a végzetes napon halt meg, amikor a Vezúv tűzhányója szó szerint poklot zúdított Pompeji római városára időszámításunk szerint 79-ben.
A restoration specialist works on skeletal remains in the Central Baths at the Pompeii Archaeological Park. The entire block opens to the public today for the first time. The ancient Roman city of Pompeii, near Naples, was destroyed in the eruption of Mount Vesuvius in AD 79. (Photo by ELIANO IMPERATO / Controluce / Controluce via AFP)
Fotó: Controluce via AFP
Amint arról a Scientific Reports folyóirat beszámolt, ez az első sikeresen szekvenált genom egy Pompejiben elhunyt áldozattal kapcsolatban. A biokémiai módszer létfontosságú az élő szervezetek működésének megértésében - írja az Origo.
Az egyén nagyon hasonlít a rendelkezésünkre álló többi birodalmi római kori genomra, de egy csavarral – mondta Dr. Gabriele Scorrano, a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Alapítvány GeoGenetikai Központjának kutatója, a tanulmány vezető szerzője az IFLScience online portálnak.
A csontvázat a 20. század elején találták meg a „Kézműves házaként" ismert pompeji építményben, egy másik személy mellett, akiről később kiderült, hogy egy 50-es éveiben járó nő volt. A férfi csontváza azt mutatja, hogy körülbelül 1,64 méter magas lehetett, és 35-40 év között járt a halála pillanatában. A szakemberek most mindkét csontváz koponyájának részeiből megpróbálták kivonni és szekvenálni a DNS-t. Sajnos a nővel nem volt igazán szerencséjük, de a férfival kapcsolatban biztató eredményekre jutottak.
A genomjának vizsgálata során a tudósok megállapították, hogy a DNS számos hasonlóságot mutat a Római Birodalom korában a területén élő egyedekkel, és a magassága is megfelel az akkori átlagos római férfi termetének. Genetikai felépítésének más részei azonban tartogattak meglepetéseket.
Genetikai profiljának némelyike, az Y kromoszóma és a mitokondriális DNS nagyon szokatlan mind az idő, mind a hely szempontjából – mutatott rá Dr. Scorrano. – Valójában mindkettő elég ritkának tűnik.
Hozzátette: úgy gondolják, hogy a férfi egy olyan, vaskori genetikai sokféleséget képviselt, amely később, a félsziget Római Birodalom utáni homogenizálása miatt elveszett. A pompeji eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy még sokat kell tanulnunk a római kor genetikai sokféleségéről, de az úgynevezett pre-római itáliai populációkról is.
A tudósok hangsúlyozták, hogy az ősi genetikai anyaggal való munka köztudottan trükkös, és korábban azt feltételezték, hogy a vulkánkitörésből eredő intenzív hő miatt a DNS olvashatatlanná vált.
A szekvenálás legkorszerűbb módszereinek köszönhetően azonban sikerült ezt az akadályt leküzdeniük. Sőt, azt is kiderítették, hogy a férfi valószínűleg tuberkulózistól szenvedett a halála pillanatában.
