Mennyit ér egy szervdonor?

Amikor a múlt hónapban súlyos síbaleset következtében elhunyt amerikai színésznő, Natasha Richardson testét lekapcsolták a lélegeztetőgépről, a családja felajánlotta a szerveit átültetésre. Hogy ez a döntés a fiatal színésznő saját akarata volt-e, vagy férje, Liam Neeson döntött helyette, azt nem tudni. A színésznő szervei mindenesetre több embernek is újabb reményt adhattak egy új életre. Az ismert sztár esete rávilágított arra a problémára, miszerint óriási igény lenne a világon az átültethető szervekre, a ténylegesen felajánlott és megoperált esetek száma azonban jóval kevesebb.

A szív helyett az agy dönt

A szervátültetés lehetősége a modern orvostudomány fejlődésével fogalmazódhatott meg az orvosok fejében. Az új lehetőség azonban már a kezdetekkor olyan etikai kérdéseket vetett fel, melyekre a mai napig nem született válasz.

Korábban a halál állapota magától értetődő és nyilvánvaló volt. Ha egy orvos megállapította a halál beálltát, azzal senki sem vitatkozott, s ez rendszerint a szívleállás pillanata után következett be. A technika fejlődésével azonban fizikailag ma már akkor is életben lehet tartani valakit, ha arra önmagától nem lenne képes. A lélegeztető gépek olyan emberek légzését és keringését tartják fenn, akiknek az agyműködése talán sosem tér vissza. Mindemellett az orvostudomány azt is megállapította, hogy ha agy szöveteinek elhalása már nem összeegyeztethető az élettel. A halál beálltát tehát a modern civilizációkban már nem a szív megállása, hanem az úgynevezett agyhalál jelenti.

A vese, a vér és a csontvelő adományozható

Természetesen egyes szerveket vagy emberi szöveteket egészséges emberek is adományozhatnak másoknak, életmentés céljából. Ilyen adományozás például a véradás is, amely éppúgy életet ment, mint ha valaki a veséjét adná oda egy hozzátartozójának. A csontvelő- és vesetranszplantációnál azonban már sokkal nagyobb genetikai egyezés kell ahhoz, hogy az operáció kivitelezhető legyen.

A csontvelőt egy vastag tű segítségével a csipőlapát szövetállományából veszik ki. A beavatkozást altatásban végzik, s körülbelül 40-60 percig tart. Utána 2-3 napos kórházi tartózkodás szükséges, s a levett csontvelő helyén 3-4 hét alatt termelődik új.

Az új élet a halállal kezdődik?

A szervátültetésekkel kapcsolatban a szakemberek megkülönböztetik az élő és a holt donortól kapott szervátültetéseket. Az élő szervadományozást (például vese- vagy csontvelőátültetésnél) a legtöbb országban csakis önkéntes és ingyenes alapon engedélyezik. Ennek oka, hogy a pénzbeli fizetség lehetővé tételével túlzottan elterjedne a szervkereskedelem. A halál utáni szervadományozás azonban mindig is sokkal több vita tárgya volt. Ma sem eldöntött kérdés, vajon az élethez való jog, vagy a kegyelethez való jog az erősebb egy elhalálozással kapcsolatban? Nevezetesen az legyen előrébb való, aki még élhetne egy új szervvel, vagy aki már meghalt?

A világon többféle szabályozás van érvényben a szervátültetésekkel kapcsolatban. Van, ahol csak akkor vehetők ki a még életképes szervek, ha erről az elhunyt korábban nyilatkozott, vagy a családja beleegyezik (például hazánkban). S van, ahol a tiltó nyilatkozat hiányában a szerveket automatikusan felhasználják.

Tény, hogy a technológia fejlődésével egyre nagyobb igény jelentkezik beültethető szervekre, s ezt az igényt legtöbbször csak elhunyt emberek szervezetéből lehet kielégíteni. Mindez csak addig tűnik morbidnak és felháborítónak, amíg valaki a saját bőrén nem tapasztalja egy egészséges szerv esetleges hiányát.

Mit mond a magyar törvény?

Szerv- és szövetátültetésnek minősül a magyar törvény szerint az emberi test bármely része, kivéve a spermiumot és a petesejtet, a magzatot, az embriót, a vért és a véralkotórészt.

Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, olyan szerv részletét, amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább; regenerálódó szövetet.

A csontvelőt egy vastag tű segítségével a csipőlapát szövetállományából veszik ki. A beavatkozást altatásban végzik, s körülbelül 40-60 percig tart. Utána 2-3 napos kórházi tartózkodás szükséges, s a levett csontvelő helyén 3-4 hét alatt termelődik új. Mit mond a magyar törvény? Szerv- és szövetátültetésnek minősül a magyar törvény szerint az emberi test bármely része, kivéve a spermiumot és a petesejtet, a magzatot, az embriót, a vért és a véralkotórészt.

Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, olyan szerv részletét, amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább; regenerálódó szövetet. -->