Nézzük meg, mi van az ivóvízben!

Soha annyi ásványvizet, üdítőt, teát, kávét nem ittunk talán, mint manapság. Pedig a folyadékpótlás mindig is nagyon fontos, elengedhetetlen része volt – és kell, hogy legyen – az életünknek. Csak az nem mindegy, mit iszunk.

Mennyi az annyi?

Mivel az emberi test 60-70 százaléka víz, igen fontos, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékhoz jusson. A szervezet naponta 2-3 liter tiszta vizet igényel ahhoz, hogy a feladatait megfelelően el tudja látni (ez semmilyen más üdítőitallal, szénsavas ásványvízzel nem pótolható). Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott ez már a szervezet segélykiáltása, ami a súlyos folyadékvesztés megelőzésére figyelmeztet.

Mi folyik a csapból?

Nem mindegy, milyen minőségű vizet iszunk, mivel ez alapvetően meghatározza a test egészségi állapotát. Az elfogyasztott víz minőségétől függ ugyanis, hogy létfontosságú szerveink ne betegedjenek meg.

Annak ellenére, hogy hazánk a világ azon kevés országához tartozik, ahol az általános vízellátás nincs veszélyeztetve, és az ivóvizekben egyre kevesebb növényvédőszer-maradék található, még van ok aggodalomra. A vezetékes vizet az utóbbi években ugyanis gyakran, jogosan érik különböző vádak, ami a rendszer elavultságából és a víz szennyezettségéből táplálkozik.

Ahhoz, hogy a vizet fertőtlenítsék, előbb ózonnal kezelik, majd klórozzák. A klórtól joggal tarthatunk – mire a csapba jut, már veszélyes lehet. Ahogyan a vízben található, ki nem szűrt összetevők: többek között a kozmetikumokból és mosogatószerekből visszakerülő mesterséges anyagok, melyek felboríthatják a hormonháztartást.

Veszélyben a férfiak

A kétkomponensű fogamzásgátló tablettát már a hatvanas évek óta tömegméretekben szedik a nők. A szervezetükben lebomlott végtermékek elsősorban vizelettel távoznak el, így a szennyvízcsatornákba, majd a felszíni vizekbe kerülnek. E vizekből gondos tisztítás után nyerik az ivóvizet, mely tisztítása kiterjed a fertőző kórokozók és a mérgek kiszűrésére, de korábban nem gondoltak a fogamzásgátló tabletták tüsző-hormon-komponenseinek végtermékeire.
Először a haltenyésztők figyeltek fel az ártalmas következményekre: a hím halak között a nemi szervi rendellenességek, elsősorban a kettősneműség aránya oly mértékben növekedett, hogy komoly tenyésztési problémákat okoz. Később számos más állatfajtánál észlelték e nemi hormonok hatását – ezért gondolja több szakember, hogy a férfiak egészségében újabban tapasztalt jelentős romlás hétterében is az ivóvízbe kerülő nemi hormonok hatása állhat.

Mit igyunk?

Bármennyire is jogos a kérdés, nem egyszerű a válasz. A csapvíznél az évtizedek óta alkalmazott forralási eljárás sem tökéletes megoldás, mert csak a vízben található élő mikroorganizmusok, baktériumok ellen nyújt védelmet, az ivóvízben lévő egyéb szennyeződéseket, nehézfémeket, vegyi anyagokat nem távolítja el, azok még koncentráltabban maradnak meg. A palackozott, szénsavmentes ásványvizek sem egyforma minőségűek, közülük sok a kelleténél nagyobb mennyiségű ásványi anyagot tartalmazhat.

* trihalogén-metánok (olyan rákkeltő részecskék, melyek akkor keletkeznek, amikor a klórozott vízben lévő szerves kémiai vegyületek szintje emelkedik)

* ipari folyékony hulladék

* vegyszerek

* vírusok

* nehézfémek

* hormonok

* trihalogén-metánok (olyan rákkeltő részecskék, melyek akkor keletkeznek, amikor a klórozott vízben lévő szerves kémiai vegyületek szintje emelkedik)

* ipari folyékony hulladék

* vegyszerek

* vírusok

* nehézfémek

* hormonok -->