Vagyonadó, áfa, illeték: mi érint minket?

Arra a kérdésre, miért és kinek is fizetünk mi ma adót, tulajdonképpen igen egyszerű a válasz. Tulajdonképpen az államnak, amely a befolyt összegekből az újraelosztás révén saját működését, illetve a közösségi kiadásokat finanszírozza. Ebből fizetik a kórházakat, az útépítéseket, a segélyeket, az oktatást.. és még sorolhatnánk.
De van még két további fontos állami funkció, melyeket az adóbevételek tesznek lehetővé: az adórendszerrel egyrészt hatással lehetnek a gazdaságra (például kedvezmények adásával), illetve kiegyenlíthetik, vagy legalábbis csökkenthetik a különböző társadalmi rétegek közötti jövedelmi és életszínvonal-béli szakadékokat (például segélyekkel, támogatásokkal).

Jó tudni!

- A Társasági Adó kulcsa a mostani 16 százalékról 19 százalékra emelkedik.

- Néhány kivételével megszűnnek a társaságok adóalapját csökkentő kedvezmények.

- Jövőre neked 9,5 százalék nyugdíj-biztosítási, 6 százalék egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot kell majd befizetni.

- A vállalkozásokat terhelő iparűzési adó jövőre az APEH hatáskörébe kerül, nem az önkormányzatokéhoz.

Elosztásáról és felhasználásáról az aktuális évi költségvetésben döntenek, melyet az Országgyűlés szavaz meg. Befizetésük minden érintett számára kötelező, melyért cserébe az állampolgárok nem várhatnak közvetlen ellenszolgáltatást. Azt, hogy mindenki befizesse a számára megállapított adómértéket az Adó- és Pénzügyellenőrzési Hivatal, vagyis az APEH követi figyelemmel.

Mire számítsunk a (közel)jövőben?

Az egyik legfontosabb, mindenkit érintő kérdés mindig a személyi jövedelemadó változása. A tervek szerint 2010. január 1-től az alsó adókulcs 17 százalékra csökken évi ötmillió forintos keresetig, a fölött pedig 32 százalékos lesz. Fontos változás lesz emellett, hogy jövőre egy új adóalap növelő tétel is megjelenik. Ennek értelmében az adóalapot növeli majd az a járulék is, melyet a foglalkoztató egészségügyi hozzájárulásként utánunk fizet. Az előzetes kalkulációk szerint az új adókulcsokkal azok járnak a legjobban, akiknek a bruttó keresete 220 és 300 ezer forint között van.
Szintén nem tudjuk kivonni magunkat az ÁFA-kulcsok változása alól, hiszen bármi amit vásárolunk, általános forgalmi adóval terhelt. Az Országgyűlés május eleji döntése értelmében július 1-től három áfa-kulcs lesz érvényben. Az általános áfa-kulcs 20-ról 25 százalékra emelkedik. Ez alól az olyan alapvető élelmiszerek képeznek csak kivételt, mint a tej és a tejtermékek, illetve a kenyér és a pékáruk. Ezekért csak 18 százalékot kell ezentúl fizetni. A harmadik lépcső a gyógyszerekre vonatkozó, kedvezményes 5 százalékos forgalmi adó, ami változatlan marad.

Jövőre sajnos várhatóan megszűnnek az eddig oly kedvelt adókedvezmények. A tandíj és a biztosítások után igénybe vehető adóvisszaigénylés a múlté lesz, de legalább megmarad  (elvileg) a családi kedvezmény, valamint a nyugdíj-előtakarékossági és az önkéntes pénztári befizetések kedvezménye.

Az egyik igazán nagy felháborodást keltő és sokakat érintő változás a természetbeni juttatások tervezett megadóztatása. Ide tartozik a cafeteria, mely például az üdülési csekket, a kultúra utalványokat, az étkezési utalványokat, valamint többek között az utazási bérletet foglalja magába. A tervezett rendszerben jövőre ezek után is 32 százalékos adót kötelesek a munkáltatók fizetni, amely erősen kétségbe vonja a cafeteria-rendszer jövőbeni életképességét.

Rengeteget hallani mostanában az újonnan bevezetésre kerülő vagyonadóról. A tervezett fizetési kötelezettség kiterjed nem csak a nagyértékű ingatlanokra, hanem a drága autókra, hajókra, repülőgépekre is, melyek piaci értéke meghaladja a 30 millió forintot. Az adófizetési kötelezettség behajtásának és megállapításának mikéntje azonban még számos sötét foltot tartalmaz.
Csökkennek viszont a lakásvásárláskor fizetendő illetékek. 4 millió forintos értékhatár alatt az ingatlan két százalékát, a fölött pedig az idei 6 helyett csak a 4 százalékát kell csak az adóhatóságnak megfizetni.

Hogyan szólhatunk bele?

Az állampolgároknak azon túl, hogy négyévente új kormányt választanak, akikre pénzügyeiket és az állam irányítását bízzák, van még egy további lehetőségük beleszólni az általuk befizetett adók felhasználásába. Ez az 1 százalék, amely tulajdonképpen kétszer 1, hiszen a személyi jövedelemadóból egy százalékot egyházi gyülekezeteknek, egyet pedig egyéb bejegyzett alapítványoknak lehet utalni. Az ebből befolyó milliók pedig célzottan oda kerülhetnek, ahová az az adózók éppen szánják.

Ajánljuk még:

- Miért dönt jobban egy nő?

- Gazdálkodj okosan - hétköznapi reality

- Kirúgtak! Hogyan tovább?

- Néhány kivételével megszűnnek a társaságok adóalapját csökkentő kedvezmények.

- Jövőre neked 9,5 százalék nyugdíj-biztosítási, 6 százalék egészségbiztosítási és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot kell majd befizetni.

- A vállalkozásokat terhelő iparűzési adó jövőre az APEH hatáskörébe kerül, nem az önkormányzatokéhoz. -->