Brutálisan fertőzött élelmiszerek. Mit együnk?

A fuzáriummal fertőzött gabonatermékektől hangos mostanában a sajtó. Már tudhatjuk azt, hogy egy ötéves kislány fuzáriumfertőzés miatt kezdett el menstruálni, hogy több tonna tésztát vonta ki a forgalomból a fertőzött alapanyag miatt, hogy ezt a gombát sem sütéssel, sem főzéssel nem lehet ártalmatlanítani, és hogy a sok tonna fertőzött liszt állítólag egy banális véletlen miatt kerülhetett forgalomba – csak mert egy munkás véletlenül rossz kupacból emelt ki búzát a malomban. Mert ezek szerint a már ismert gombafertőzéses búzakupacok és az egészséges szállítmányok csak úgy egymás mellett hevernek valahol a malom raktárában, mindenféle elkülönítés vagy jelzés nélkül – tonnaszámra. Én legalábbis más megoldást pillanatnyilag nem látok egy ilyen „apró” tévedésre – mert ugye, az ártatlanság vélelme…

De a héten derült fény arra is, hogy a multik zöldségpolcain ragyogó eper és paprika szintén a bennük található mérgektől olyan kívánatos, nem a simogató napsütéstől és a gazdag táptalajtól. Jobban mondva, a táptalajuk éppen gazdag, csak nem azzal, amivel kellene. És vajon miért csak az eperről és a paprikáról derült ki? Valószínűleg azért, mert mást nem vizsgáltak. De lehet, hogy inkább nem is szeretném tudni, mit találnának például a paradicsomban, vagy a szőlőben, aminek egyetlen fürtje három kilogrammos.

Akkor lássuk, mi az, amit ehetünk! Felvágottat azért nem szívesen vásárolok, mert tele van vízzel, állományjavítóval, értéktelen nyesedékkel és sóval. Teljes kiőrlésű kenyeret azért nem, mert fuzáriummal fertőzött - bár ha jobban belegondolok, akár a fehér kenyér is ilyen lehet. Látványpékséges pékárut azért nem szeretek venni, mert hidrogénezett növényi olajokkal, sokszor pálmaolajjal van tele, amitől tíz év múlva szívinfarktusban halunk meg. A bolti tejek többségével az a baj, hogy tehenet csak képekről láttak, de legalábbis néha az az érzésem, jócskán vizezve vannak.

A tojás olyan színtelen-szagtalan, mintha szellemek tojták volna. És végül ott van a hús: a rózsaszín csirkehús. Óriási, egyforma, tálcás kiszerelésben, a legkülönfélébb antibiotikumokat felvonultatva. De hát hogyan is lehetne elkerülni a tömeges csirkejárványokat, ha egy keltetőben több ezer szárnyas van vasra verve néhány négyzetméteren. Ja, és eszembe jutottak még a müzlik, mint az egészséges táplálkozás nagykövetei. Vajon hányan olvassák el az összetevők listáját, mielőtt saját vagy gyerekük tányérjába szórják? Térfogatnövelőket, színezékeket, aromákat, hidrogénezett növényi zsírokat, állományjavítókat, emulgeálószereket, és nyomokban némi természetes alkotóelemet tartalmaznak.

Az olyan alapvető és „természetes” dolgot, mint a víz, már meg sem említem. Amiben a klór mellett olyan női nemi hormonmaradványok találhatók, melyek a nők fogamzásgátló tablettáiból, a vizelet útján kerültek a természetes vizekbe. Ennek köszönhetően a fogamzásgátlás olyan hatékony lett az elmúlt évtizedekben, hogy a férfiak spermaszáma 74 millióról 31 millióra csökkent, és nem ritka, hogy a párok éveket küzdenek a várva várt teherbeesésért.

És akkor itt a nagy kérdés: mégis mit együnk?! A vidéki ember még van olyan szerencsés helyzetben, hogy ha érez magában erőt, akkor igyekszik a lehető legtöbb dolgot otthon megtermelni, vagy a szomszédoktól beszerezni. De a városi számára ez lehetetlen. Neki marad a piac vagy a biopiac, és rettentően drukkol azért, hogy amit ott horror-áron megvesz, tényleg egészséges legyen. Ehhez persze az kell, hogy az eladót ne csak a minél nagyobb profit érdekelje, hanem hogy a vevői tíz év múlva is egészségesek legyenek. Aztán vagy kiderül, hogy az a paprika is Marokkóból származik, a kenyér pedig gombával fertőzött, vagy nem…

Ajánljuk még:

- Színorgia az asztalon: veszélyes vagy sem?