Öngyilkossághoz vezet az e-mail dömping?

Franciaország legnagyobb telekommunikációs cégénél, a France Telecom-nál tavaly huszonnégy öngyilkosság és száznál több öngyilkossági kísérlet történt. Volt, aki az íróasztalánál szúrta hasba magát, és volt, aki az irodaház ablakából ugrott ki. Bár több mint kétszázezren dolgoznak a cégnél, ez az arány akkor is megdöbbentő, így egyetemi kutatók segítségét kérték a kivizsgáláshoz.

Huszonnégy órás iroda

A kutatás meglepő eredménnyel zárult: a dolgozókat nem az átszervezések, a leépítések vagy a válság viselte meg legjobban. A legnagyobb stresszt az okozza életükben, hogy többé nem tudják szétválasztani a munkát és a magánéletet. Gyakran még otthon is dolgoznak, és mivel mobiltelefonon bármikor elérhetők, a vezetők vagy kollégák sokszor este hívják őket munkaügyben.

A mai vezetők borzasztóan hajszoltak. A felgyorsult világ közhelye nem csak még több profitot és még jobb eredményeket jelent, hanem azt is, hogy az információ megállás nélkül áramlik. Aki kimarad, lemarad – tehát egy managernek állandó összeköttetésben kell lennie az internettel, a hírekkel, a kollégákkal. Így az irodáját a hóna alatt (azaz a laptopban), a titkárnőjét pedig a zsebében hordja, az okostelefon személyében.

„2 új üzenet”

Az e-mailezésre képes telefonok korában egyszerűen nem lehet letenni a munkát, és kikapcsolódni. Aki folytonos késztetést érez arra, hogy megnézze a postafiókját, az már egyfajta függőségben szenved. Elvégre ki akar rossz hírt olvasni egy munkahelyi projektről két perccel azelőtt, hogy bemenne a moziba, jól szórakozni? És kinek van szüksége arra, hogy megtudja, mit válaszolt a főnöke, amikor épp a gyerekével játszik?

Annak, aki egyáltalán nem tud, vagy nem akar üzemmódot váltani. Könnyű beleesni abba a csapdába, hogy "a munkánk mindenek felett" – elvégre ebből élünk, ebből teremtjük meg a jövőt. De milyen jövőt? Milyen családi mintát lát egy gyerek, ha a vacsora nem együtt, terített asztalnál zajlik, hanem kinek-kinek a saját számítógépe mögött? És végül is minek a nagy hajtás, ha az eredményét élvezni nem marad sem energia, sem késztetés?

A modern mókuskerék

Ma már nem az a kiábrándító, ha valaki egész nap csak azért dolgozik, hogy az adóhivatalt vagy a cégtulajdonosokat eltartsa. Az igazi mókuskerék, amiből szinte lehetetlen kiszállni, az az információs és kommunikációs dömping. Ha csak az összes e-mailünket, a közösségi portálokon érkezett üzeneteket, a cset-ablakokban bejelentkező ismerősök üzeneteit, a telefonhívásokat és az sms-eket válaszoljuk meg minden nap, azzal pont el is telik egy munkaidő.

Egyszerűen lehetetlen ekkora mennyiségnek eleget tenni, és ezért a figyelmünk mindig valamilyen nyitva hagyott kommunikáción ragad. A legnagyobb stresszt pedig az elintézetlen, vagy levegőben lógó dolog okozza, legyen az munka, vagy bármi más. A kikapcsolódás lassan megvetendő tevékenységnek számít, pedig az ép elmeállapot megőrzéséhez nagy szükség lenne rá. Épp csak lassan fogalmunk sincs, hogy is kell csinálni.

Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!

Ha úgy érzed, hogy betemet a sok e-mail, megőrülsz, ha még egyszer megcsörren a telefonod, vagy képtelen vagy minden fontos dologgal időben elkészülni, állj meg. Dobj el mindent a kezedből, kapcsold ki a telefonod, a számítógéped, és menj egyet sétálni. Az idegbaj oka pontosan az, hogy úgy érezzük, nem a mi irányításunk alatt van ez a sok dolog. Ha elmész és sétálsz egyet, és közben kifejezetten a környezetedet figyeled meg, hogy eltereld a munkáról a gondolataidat, azzal eléred, hogy ha egy kis időre is, de megint te vagy a főnök az életed felett. És hidd el, ettől a fél órától nem fog semmi összedőlni – próbáld ki, és meglátod.

Második lépésként pedig kezdd el átszervezni az életed. Nézd meg, hogy mi fér bele napi nyolc (na jó, tíz) óra munkába, és ne vállalj el többet. Azon kívül, ami az előírt munkaidőd, te magad is meghatározhatod, mikor vagy hajlandó egyáltalán beszélni bárkivel a munkáról. Érdemes akár két telefont is tartani – az egyiknek csak a barátok, ismerősök tudják a számát, a másikat pedig kikapcsolod estére és hétvégékre.

Muszáj, hogy valahogy elkülönítsd az életed területeit, különben az egész életed egy nagy munkahely lesz, amiben a családod és a barátaid a zavaró tényezők. És öreg korodban te sem a telefonon olvasott üzenetekre szeretnél majd emlékezni, nem? Van ám élet az okostelefonon túl is. Egész stresszmentes…

Ajánljuk még:
- Az információ hatalma... Feletted >>>