A mammográfia mellrákot okoz?

Mást sem hallunk a sztároktól, a médiából, mint hogy szűrni kell, rendszeresen, és akkor megelőzhető a baj. Ennek fényében megdöbbentő az a kutatási eredmény, amit tavaly jelentettek meg a legnevesebb amerikai orvosi magazin, a JAMA lapjain: a mammográfiás emlőszűrő programok bevezetése Európában magasabb mellrák-előfordulási arányhoz vezetett.

A logikus reakció erre az lehet, hogy persze, hiszen a szűrés következtében több nőről derült ki, hogy rákja van. Azonban nem ez a helyzet. A kutatók szerint pont a rendszeresen szűrt nők között lett magasabb az arány, míg a hat év után egyszer szűrt csoportban nem változott. Ebből egy forradalmi következtetés született: úgy gondolják, hogy ha nem fedezik fel, és nem állnak neki kemoterápiával és sugárzással kezelni a rák bizonyos fajtáit, akkor az magától is képes elmúlni, a szervezet immunrendszere kezeli a problémát.

Mennyire hatékony a mammográfia?

A bírálói szerint semennyire. Egy 60.000 nőn végzett svéd felmérés kimutatta, hogy a mammográfia által kiszűrt "tumorok" 70%-a nem is tumor volt - persze ehhez szövetmintát kellett venni előbb a páciensektől, akik közül páran már gondolatban eltemették magukat. Ezek a félrediagnosztizálások nemcsak borzasztó érzelmi terhet jelentenek, de szükségtelen beavatkozásokhoz is vezetnek.

Eközben a módszer hamis pozitívokat is produkál, azaz egyszerűen nem veszi észre a valóban káros daganatot. Dr. Samuel Epstein A rák politikája című könyvében azt állítja, hogy a 40 és 49 év közötti nők nők körében a mammográfia négy rákos esetből egyet nem szűr ki. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet még ennél is magasabbra teszi az arányt: szerintük ugyanebben a korcsoportban a daganatok 40%-a elkerüli a vizsgálók figyelmét. És mivel a mell szövete fiatalabb korban jóval sűrűbb, nehezebben észlelhetők a tumorok, így kétszer gyakoribb a hamis negatív eredmény a 40 alatti nők körében.

A sugárzás az sugárzás

1976-ban a mammográfia egy alkalommal még 8-10 rad mennyiségű sugárzást juttatott a szervezetbe. Ezzel három-négy szűrés alatt akkora besugárzás érte egy nő szervezetét, mint amit a hirosimai atomrobbanás túlélői szenvedtek el – az ismert következményekkel. Ugyan ma már csak 2-3 rad körül van egy vizsgálat sugárzási mennyisége, ezek hatása összeadódik, és hosszú távon ugyanúgy károsítja a szervezetet. A 35 és 50 év közötti nőknél minden egyes rad sugárzás egy százalékkal növeli a mellrák esélyét a Nemzeti Rák Intézet korábbi igazgatója, Dr. Frank Rauscher szerint.

És ha ez így nem lenne elég, a nők egy része hordoz magában egy nehezen felismerhető onkogént, amit maga a besugárzás sarkall rombolásra – az ő esetükben a mammográfia 4-6-szorosára növeli a mellrák kialakulásának kockázatát. A becslések szerint körülbelül 10.000, ezzel a génnel rendelkező nő halálát okozza évente a mammográfia csak az Egyesült Államokban. Ennél is rosszabb az a hír, hogy minden ionizáló sugárzás növeli a betegség kialakulásának lehetőségét – és ide tartozik az összes röntgenvizsgálat is, legyen az tüdőszűrés vagy fogorvosi röntgen.

A végeredmény?

Amióta a mammográfiát bevezették, az államokban 328 százalékkal nőtt az úgynevezett ductalis emlőkarcinóma típusú rák előfordulása. Ebből kétszáz százalék növekedést a mammográfia hatásának tulajdonítanak. Amellett, hogy maga a sugárzás igen káros, a vizsgálat során a mellekre helyezkedő nyomás következtében a rákos sejtek elkezdenek terjedni.

A Nemzeti Rák Intézet vizsgálati dokumentumokkal támasztotta alá azt az állítását, miszerint 35 éves kor alatt a mammográfia maga 75 rákos megbetegedést okoz minden 15 mellett, amit diagnosztizál. És minél korábban kezdi valaki a rendszeres szűrést, annál nagyobb az esélye arra, hogy mellrákja lesz.

Ajánljuk még:

- A hormonkezelés növeli a mellrák kockázatát >>>