Advent Kelet-Stájerországban

Budapestről néhány órányi autózással, nagyjából a magyar–osztrák határ menti Burgenland és Graz közötti térségben mesevilágba érkezik az utazó. Ez Kelet-Stájerország, Ausztria éléskamrája és almáskertje, ahogy ők hirdetik magukat: Ausztria zöld szíve.

Tekintse meg képgalériánkat! >>>

Lankás hegyoldalak, végtelen legelők, csörgedező patakok, rendezett települések, kellemes vendégfogadók, kiépített kerékpárutak színesítik a tájat. A régió földrajzilag három, egymással összefüggő, mégis jól elkülöníthető területre osztható: Apfelland, Almenland és Joglland, s ezekhez kapcsolódik a többi kisrégió: a Pöllaui Természetvédelmi Park, Hartberg, a stájer ékszerdoboz, a termálvidék és a hétezer lakosával a környék „nagyvárosának” számító Weiz.

Apfelland (Almavidék) az ország legjelentősebb almatermelő területe. A termelés és feldolgozás családi kisgazdaságokban folyik, a gyümölcsöt többféle módon hasznosítják: értékesítik étkezési célra, de készül belőle üdítőital, bor, pálinka, likőr és utánozhatatlan ízű dzsem is. Mindegyik gazdasághoz kis üzlet vagy vendégfogadó tartozik, ahol helyi különlegességeket kínálnak.

Az almáskerteket az úgynevezett „amaúton” lehet bejárni – traktorral. Igazi élmény a pöfögő járgány fedett és fűtött(!) pótkocsiján zötykölődve eljutni valamelyik gazdaságba. A traktoros kirándulás kiindulópontja a pár ezer lakost számláló Anger település, négycsillagos szállodával, kiváló levegővel. A falucskának magyar vonatkozása is van: a múlt század elején többször is itt pihent néhány hétig Bartók Béla. Anger advent első szombatján tartotta búcsúját, s erre idesereglett a környék színe-java. A zenés esti mulatságon természetesen mindenki forralt bort ivott és sült almát evett.

Almenland Stájerország alpesi része. A Teichalm-Sommeralm vidékét összefogó terület Európa legnagyobb összefüggő alpesi legelője. Áprilistól október végéig több ezer szarvasmarha bóklászik itt szabadon, táplálékuk kizárólag a legelők friss füve és sok különleges gyógynövénye, amitől a húsuk rendkívül ízletes lesz. De itt legel a régió különlegessége, az Almo ökör is, a húsából készített ételkülönlegességek megkóstolhatók a vidéken mindenütt megtalálható vendégcsábító fogadókban. A Teichalm-tó partján hatalmas faökör emlékeztet a helyi specialitásra. Almenland számos túraútvonalon bebarangolható, különleges kirándulást ígér a Rába-szurdok, amely a folyó forrásáig, Weiz környékéig vezet.

Joglland a stájer vidék legnagyobb összefüggő erdősége, a családi sízést kedvelők terepe. A terület nevéhez legenda fűződik. Mária Terézia császárnő országjárása során ide is eljutott, és szóba elegyedett alattvalóival. Minden gazdától megkérdezte, hogy hívják, és amikor már a huszadik is azt válaszolta, az ő neve Jakab – ami a sajátos stájer dialektusban Joglnak hangzik –, állítólag így kiáltott fel: Hiszen ez Joglland (Jakabföld)! Igaz vagy sem, mindenesetre a területet Mária Terézia kora óta nevezik Jogllandnak.

A környék kimondottan könnyű pályáira szállító síliftek lábánál emelkedő Wildwiese kilátótorony megmászása nem csekély feladat, ám a kilátó tetejéről a szemlélődő elé táruló panoráma kárpótol a komoly erőkifejtésért. Jó időben Magyarországig is ellátni. S ha már Jogllandban járunk, kihagyhatatlan a voraui apátság épületegyüttese. A monostor egyénileg is látogatható, de kérhető szakképzett vezetés is.

S aki a sok látnivaló után szeretne kicsit megpihenni, megteheti Bad Waltersdorfban. Itt található Ausztria egyik legnagyobb termálforrása, ez látja el lágy termálvízzel az öt fürdő- és a két úszómedencét. A wellnessbirodalomhoz természetesen szaunafalu is tartozik. Immár felfrissülve, mintegy búcsúzásként feltétlenül kell egy sétát tenni Hartberg meseházikói között a girbegurba utcákon. Egyúttal a városka valamelyik hangulatos vendéglőjében remek marhasülttel búcsúzhatunk a stájer konyhától is...

Stájer sült alma

Hozzávalók (4 személyre): 4 közepes nagyságú alma, 2 mandarin, 4 ek. almadzsem, 1 stampedli narancslikőr, 60 g vágott pisztácia, 1 dl félédes fehérbor, 30 g darált mák, 30 g szeletelt mandula

A darabokra vágott mandarinszeleteket, az almadzsemet, a narancslikőrt, a pisztáciát és a mákot jól összekeverjük, s a masszát a megmosott és kivájt almába töltjük. A négy almát sütőformába tesszük, a szeletelt mandulával megszórjuk, és előmelegített sütőben 210 fokon 20-25 percig sütjük. A fehérborral felöntjük, és rövid ideig hagyjuk párolódni. Tálaláskor a lével meglocsoljuk az almát.

A darabokra vágott mandarinszeleteket, az almadzsemet, a narancslikőrt, a pisztáciát és a mákot jól összekeverjük, s a masszát a megmosott és kivájt almába töltjük. A négy almát sütőformába tesszük, a szeletelt mandulával megszórjuk, és előmelegített sütőben 210 fokon 20-25 percig sütjük. A fehérborral felöntjük, és rövid ideig hagyjuk párolódni. Tálaláskor a lével meglocsoljuk az almát. -->