Segítség, hazudik!

Ha valakinek hazudozik a gyermeke, először arra a kérdésre keresi a választ: milyen ok(ok) késztetik erre, illetve mikortól válik ez kórossá, mikortól tekinthető a hazugság valamilyen zavar jelének?

Az ok, ami miatt a gyerekek hazudhatnak, többféle lehet, mint azt a legtöbb szülő gondolja. A leggyakoribb természetesen a büntetés elkerülésére irányuló hazugság, de sokszor füllent a gyerek azért, hogy erősítse az önbecsülését, hogy megvédje külön kis belső világát, vagy hogy elfogadtassa magát a környezetével olyannak – legtöbbször „hősnek” –, aki lenni szeretne. Vagy egyszerűen csak fel akarja hívni magára édesanyja vagy édesapja figyelmét.

Természetesen nemcsak negatív gyermekhazugságok fordulhatnak elő. Vannak olyan emberbaráti füllentések is, amelyek valakit védeni, segíteni hivatottak, amelyek udvariasságból születnek, hogy valaki más ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, ne kapjon büntetést.

Hogyan „szoktathatod le” a hazugságról?

A legfontosabb, hogy otthon jó példát lásson a gyerek, hiszen számára a család, ti szülők vagytok az elsődleges példakép és viselkedésminta, amit követni fog. Nagyon fontos az őszinteség, ha bárkit a családban hazugságon kaptok, azonnal magyarázatot kell adnia rá, hogy a gyermek is lássa, mindent be kell vallani egymás előtt, nem lesz érte büntetés.

Természetesen, mint szülő nem hazudhatsz a gyermekednek (tudatosan semmiképp), ha kínos kérdést tesz fel, amire nem tudsz őszintén válaszolni, inkább mondd, hogy visszatértek rá később, ne füllents, mert ha idővel kiderül, igencsak elveszítheted a tekintélyedet a gyerek előtt.


Hazugság és következmények

Magyarázd el neki, mennyire fontos, hogy elmondja az igazat, és vállalja érte a felelősséget. Akit gyakran hazugságon kapnak, az szava hihetetlenné válik: később bármit is mondjon, nem fognak hinni neki. Ha kicsi, olvass neki olyan mesét, amiben a főhős gyakran lódít és kér segítséget a társaitól, majd amikor valóban bajba kerül, nem hisznek már neki, és senki nem siet a segítségére.


A legfontosabb a bizalom

A nyitott és bizalmon alapuló családi kapcsolat a lehető legjobb mód arra, hogy a gyermeket őszinteségre tudd nevelni. Amikor a gyermek érzi az őszinte, tetteitől független szeretetet, úgy érzi, bármit is tesz (és vall be) nem számít, mert együtt minden akadályt le tud győzni veletek.

Miért hazudik a gyerek?

Dicsérd meg az őszinteségéért!

Mindig dicsérd meg a gyerekedet, amikor szorult helyzetében elmondja (bevallja) az igazságot – legyen szó egy rossz osztályzatról, egy általa okozott otthoni rossz csínyről. Maga a tett természetesen nem érdemel dicséretet, de a bátorsága, hogy bevallotta az igazságot, mindenképpen. Üljetek le kettesben, és beszéljétek át, mit miért tett, és hogyan lehetne elkerülni a jövőben az ilyen problémákat. És feltétlenül dicsérd meg, hogy ő sok társával ellentétben őszinte veled és megbízik benned. Tanítsd meg kezelni a hibáit, s közben ösztönözd arra, hogy újra és újra az igazat mondja.


Szüntessétek meg a hazugság okát!

Mindig nagyon fontos, hogy felgöngyölítsd a szálakat, felderítsd a hazugság okát. Ha lehet, ne teremts olyan otthoni helyzetet és elvárást, ami szinte belekényszeríti a gyereket a hazudozásba – például: „Ha négyesnél rosszabb jegyet hozol haza, egy hétig nem metsz sehova, stb.”


Prédikáció helyett higgadt beszéd

Ha hazugságon kapod, ne kezdj el prédikálni, hanem az okkeresés és a problémák átbeszélése után magyarázd el, miért nem szabad hazudni, mi az, amit elvársz tőle, mi az, amit majd felnőttként sem szabad megtennie. Mindezt lényegre törőn, határozottan, de higgadtan.


Soha nem büntesd szankciókkal!

Ha a gyerekedet túlzottan „megbünteted” a hazugságáért, a következő szankciótól félve a legközelebb majd még ügyesebben fog „átverni”. Hazudik, hogy ne büntesd meg, majd ismét hazudik… így ennek sosem lesz vége. A folyamatos számonkérés, a rajtacsípéstől való félelem azonban nem ébreszt bensőséges érzéseket, legfeljebb új és újabb szülőlázító, „törvénysértő” módszerek kiötlésére készteti a gyereket. Az eredmény: állandó hadiállapot lesz.


Lazíts a pórázon!

Azaz legyél egy kicsit engedékenyebb! Ha teljesen megtiltod például a bulizást, csak azt éred el, hogy titokban jár majd a gyerek szórakozni. Cserébe viszont kérj tőle őszinteséget és pontosságot.

Annak ellenére hazudik, hogy mindent higgadtan átbeszéltetek, és különösebb büntetés sincs kilátásban? Ez esetben itt az ideje szakember segítségét kéri, és mélyebbre ásni a hazudozás gyökereit keresve.