Miért nem beszél már?

Sok szülő aggódik amiatt, hogy gyermeke keveset és lassan beszél, nem tudja korosztályának megfelelő-e a beszédfejlődése. De mi a megfelelő, melyik életszakaszban mit kell(ene) már tudnia?

A szakértők szerint a kisgyermekek átlagosan 10-11 hónapos körük körül mondják ki az első szavakat (mama, baba, papa, pápá), 2-3 éves korukra pedig mintegy 250-300 szót használnak, három éves korban pedig már az idegenek számára is érthetően, több szavas mondatokban beszélnek.


Az önkéntelen hangoktól a szavakig

A csecsemő a hatodok hónap körül kezdi el a bababa, papapa, mamama, dadada típusú hangsorokat hallatni – még nem tanult, hanem egy spontán, saját öröméből fakadó folyamat részeként. A környezet hatására formálódnak majd ebből értelmes szavak: baba, baba, papa, stb.

Ha nem akar „közölni” – nem beszél

Lényeges, hogy a kicsi akarjon közölni! Például ha az anyuka megpuszilja a talpát, és a csecsemőnek tetszik ez a játék, tudja, akarja jelezni, hogy szeretné a folytatást. Amíg nincs kommunikáció, nincs beszéd sem.

Ha az elme még nem kész…

Hiába a sok-sok késztetés, ha a gyermek elméje még nem jutott el arra a fokra, hogy megszólaljon.
A beszéd használata a gyermek sok más készségéhez hasonlóan olyan velünk született készség, amit legtöbb főként az érés, és csak másodsorban a használat gyakorisága befolyásol. Épp ezért az, hogy mikor kezd beszélni egy gyerek, egyáltalán sem szentírás – azaz igen széles határok között mozog, és abból, hogy mikor, és milyen ügyesen szólal meg, nem lehet következtetéseket levonni majdani nyelvi készségének színvonalára.


Három éves volt, amikor csoda történt

„Kisfiam harmincnégy hónapos koráig csak a számára legfontosabb (apa, anya, autó, kérek, nem, akarom, enni, inni) szavakat használta, pedig rengeteget beszéltem hozzá és meséltem neki. – emlékezik vissza Adrienn, Balázs édesanyja. – Nagyon megijedtem, hogy soha nem fog rendesen beszélni, de egyik nap reggel, amikor felkelt, „csoda történt”, és folyamatosan beszélt. Valószínűleg addig csak gyűjtögette az információkat, és amíg nem volt biztos magában, nem szólalt meg. ”


Előre megtervezett lépések

A hangok egymás utáni képzését meg kell tanulni – ez pedig csak úgy lehet, ha a gyermek képes a motoros (mozgás) tervezésre is: az agy előre működik, megtervezi a következő lépést – ugyanúgy, mint labdázás közben, amikor a gyermek előre nyújtja a kezét az elkapásához. Ez a motoros tervezés szükséges előbb a hangok formálásához, később a szavak „összerakásához”, majd a mondatok felépítéséhez. Kiegyensúlyozott beszédfejlődés esetén ez automatikussá válik.

Hogyan ösztönözheted a beszédre?

Szakemberek szerint a baba másfél éves koráig jobb, ha a szülő azonnal reagálnak testbeszédére, később azonban pont ellenkezőleg: kimondottan visszavetheti a beszédben, ha lesik a gyerek minden óhaját, és végrehajtják, amit szeretne, anélkül, hogy azt kimondaná – vagy legalábbis megpróbálná.
Fontos, hogy a kicsit ösztönözd, „rákényszerítsd” a beszédre (ha helyette beszélsz, visszavetheted a beszédfejlődésben).

– Segíti a gyermek beszédtanulási folyamatát, ha a napi történéseket folyamatosan kommentálod felé: „most kimegyek a konyhába, hogy megfőzzem az ebédet”, „elrakom a szekrénybe”, „levesszük a ruhádat”, stb.

– Kezdj minél hamarabb olvasni, énekelni a gyermekednek, mert a babák már néhány hónapos korban fogékonyak az egyszerű mondókákra. Ha hibásan, babanyelven beszél, ne utánozd, még akkor sem, ha „nagyon cuki, ahogy selypít”. Ne vedd el a kedvét a folyamatos kijavítgatásokkal, inkább ismételd meg helyesen, amit mond.

– Növelheted a kommunikációs igényét és készségét, ha gyakran nézegettek mesekönyvet, és együtt felsoroljátok, elmondjátok az abban látottakat. Mindig mutassatok rájuk, és nevezzétek meg a képeken látható tárgyakat, szereplőket. Biztasd a gyermekedet, hogy mondja ki, ismételje el ő is veled. Ha sikerül, lássa rajtad az örömöt!
Nevezz meg mindent, mondd el, minek milyen színe van, milyen anyagból készült, mire használják, stb., és hagyd, hogy az emlékezetébe vésse a szavakat. Ismertesd meg a számokkal is, és ahányszor csak lehet, mondjuk el, mi mennyi.

– Szintén jó beszédfejlesztő gyakorlat, ha mindig valamilyen jelzőt is párosítasz a főnevekhez. Az első jelzők általában olyasmi, hogy jó, rossz, forró, hideg, finom, csúnya. A határozók közül az itt, meg az ott, amelyet mindig hangsúlyozni érdemes. És közben persze, mutasd a kezeddel is. Az igéket is szemléletesen játszd el a gyereknek.

– Tegyél úgy, mintha nem értenéd, mit szeretne – ha próbálkozik és egy-egy játékra mutogat és egy szót ismételget, ne add azonnal a kezébe, amit szeretne, hanem kérdezz rá. „Mit szeretnél?”, „Melyik játékod adjam oda?”, stb. Így sokkal inkább kedve (és szüksége) lesz kifejezni magát, és tovább próbálkozik.


Mikor lássa szakember?

Bár a fejlődés egyéni ritmusában gyermek és gyermek között nagyok lehetnek a különbségek, de amit fontos tudni: három évesen már mások által érthetően kell beszélnie, még ha csak néhány szavas mondatokban is! Ha nem így van, minél előbb meg kell mutatni szakembernek, aki ki tudja szűrni a hiányosságokat és okokat, és eldönti, szükség van-e terápiára.


Az egészséges beszédfejlődésű baba...

* 3 hónapos koráig csak sír és gőgicsél.
* 3-6 hónapos kora között megjelennek olyan vezérelt hangnyilvánulások, mellyel leginkább az örömérzetét fejezi ki.
* 6-12 hónaposan már nemcsak véletlenszerű hangokat ad ki, hanem szótagszerű hangkapcsolatokat – például bababa, papapa
* 8 hónapos korában a csecsemő gügyögésében már felismerhető az anyanyelv.
* 1-1,5 éves kora körül már többnyire 1-2 szótagú szavakat hoz létre.(Egy-egy általa alkotott szó jelentése sok esetben többet jelent, mint egy-egy szó, jelentése függ a szituációtól, amelyben elhangzik.
* 1,5-2 éves korára már megpróbál szerkezeteket kifejezni, már dallama van a beszédének.
* 2-2,5 évesen már kezdi jól használni a „nyelvtant”.
* 2, 5-3 éves korában megjelennek az összetett mondatok.
* 3 évesen már rendelkezik az anyanyelvének alapnyelvtanával, az utánzási fázist felváltja nála a nyelvi szabályok elsajátításának szakasza.