Nem feltétlenül káros a pletyka

Tagadhatatlan tény, hogy olykor-olykor mindannyian pletykálunk. Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a beszélgetéseinknek több mint a harmada olyan személyek körül forog, akik épp nincsenek jelen. Ennek egészen egyszerű oka van: mi, emberek, alapvetően kíváncsi természetűek vagyunk. A pletyka pedig kifejezetten alkalmas arra, hogy kielégítse a minket érdeklő személyek, események iránti információigényünket – írja a Vasárnap Reggel.

A társadalom szolgálatában

A szóbeszéd ugyanakkor egyfajta figyelmeztető jelként is működik. Gondoljunk csak arra, hogy általában igyekszünk távol tartani magunkat azoktól az emberektől, akikről korábban valami negatívumot hallottunk. Ezekben az esetekben merő jóindulatból adjuk tovább a rosszat valakiről, azért, hogy megkíméljünk másokat az illetővel kapcsolatban szerzett kellemetlen tapasztalatoktól. Emellett a pletyka a saját cselekedeteink vonatkozásában is irányadó lehet – megtudhatjuk általa, hogy a saját környezetünk miként értékel bizonyos magatartásformákat.

Ezért lehet hasznos a trécselés

A pletyka összehozza az embereket. Erősíti a közösségi érzést, új kapcsolatok köttethetnek általa.

Lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsuk magunkat az embertársainkkal.

Ha egy „titok” birtokába jutunk, felgyorsul a szívverésünk, mivel stresszhelyzetként éljük meg a szituációt. Ám amint megosztottuk valakivel az információt, ismét megnyugszunk.

Ártatlan férfiak?

A nőkre mondják, hogy locsi-fecsi, lepcses szájú, őket nevezik kofának, kotkodácsnak, vagyis a pletykára vonatkozó jelzők soha nem kapcsolódnak hímnemű alanyhoz. Holott a férfiak, akik elítélik az üres női locsogást, legalább annyit, ha nem többet pletykálnak, mint a hölgyek! A teremtés koronáinak ugyanis azért is fontos, hogy kitárgyalják mások külsejét, viselkedését, pénzügyeit, hódításait, hogy ezáltal meghatározzák a saját pozíciójukat a közösségen belül.

Borítókép: Illusztráció / Shutterstock / Svitlana Sokolova