9 Ház az életünk

Különös hangzású, ismeretlen szavak, európai szemmel furcsa, idegen fogalmak. Az elmélet kissé bonyolult.

Bevallom, hókusz-pókusznak tartottam az egészet. Hogy a csí ide meg oda, a jin meg a jang és a báguá – egy újabb őrület, amit unatkozó gazdagok találtak ki maguknak. Aztán ahogy egyre többet és többet olvastam a feng-shuiról, a környezetünkkel harmóniában élés tudományáról, rájöttem, egy sor dologban évek óta alkalmazom ezt a módszert. Anélkül, hogy tudtam volna. És az is hamar kiderült, hogy nyugati, neves lakberendezők, például Terence Conran, egészen hasonlóan látják a ház és a kert berendezését, mint hatezer évvel korábban élt „kollégái”, az első feng shui mesterek.

Jin és jang egyensúlya

A régi kínaiak tudták, hogy minden létező mögött ott húzódik az energia láthatatlan világa. A feng shui célja, hogy olyan térben éljünk, amelyben a csí, vagyis az energia harmonikusan, kiegyensúlyozottan mozog. Ha az energia lágyan, puhán áramlik körülöttünk, bensőnk megnyugszik, jól érezzük magunkat.

Az egyenes vonalak, éles szögletek és sarkok viszont ellentmondanak a csí természetes mozgásának, ezért kellemetlen érzést, feszültséget keltenek bennünk.

A feng shuiban nagyon fontos fogalmak a jin és a jang. Viszonylagos fogalmak, egy adott tárgy csak a környezetéhez viszonyítva jin vagy jang. Ha egy szobát például sötétre festünk, hűvös hőmérsékleten tartunk és ritkán lépünk oda be, akkor a szoba túlontúl jin. Ha világosra festjük, meleg van benne és sok ember, növény és háziállat, akkor a szoba túlságosan jang. A kettő közt kell egyensúlyt teremteni. Például úgy, hogy a jin szobát világosabbra festjük, melegebbre fűtjük, a jang szobában pedig elhúzzuk a függönyt, hogy ne tűzzön be a nap, és hűsítő szobaszökőkutat telepítünk. A feng shui szelleme magában foglal bizonyos alapelveket, de ne feledjük: otthonunknak elsősorban a személyiségünket, vágyainkat, elképzeléseinket kell tükröznie.

Sárkány-hegy a tavasz

Az eltelt évezredek során először a Forma iskolája alakult ki Kína Csianghszi tartományában. Eredeti célja a sírok tájolása volt. A sír fejének délre kellett néznie, így kaphat a halott kozmikus energiát, ami segíti a lélek újjászületését. Később ez a tudomány segített abban, hogy a házakat a lehető legjobb helyre építsék, a földrajzi viszonyok, a víz elérhetősége és az időjárás szempontjából. E szerint a hegyek védelmet nyújtanak az erős szelekkel szemben – amelyek elfújják az éltető csít, – déli lejtőik pedig megőrzik és szétterítik a nap melegét.

A legszerencsésebb kínai hegyeket sárkány-hegyeknek nevezik. A sárkány az erős, kiegyensúlyozott energiát szimbolizálja, a keleti irányt, a tavaszt, a zöld színt és a jangot képviseli. A tigris olyan hegyláncot vagy mesterséges építményt jelent, ami a sárkány-hegynél magasabb. A nyugatot, az őszt, a fehér színt és a jint jelképezi. A teknős a szilárd hatalom szimbóluma, az északot, a telet, a fekete színt és a jint képviseli. A főnix a leglaposabb terepforma, a déli irányt, a nyarat, a piros színt és a jangot képviseli.

Iránytű iskola

A másik irányzat, az ősi kínai asztrológián alapuló Iránytű-iskola abból az elgondolásból ered, hogy a nyolc fő égtáj (észak, északnyugat, kelet, délkelet, dél, délnyugat, nyugat, északnyugat) mindegyike más és más energiát fejt ki. Elmélete szerint minden egyén esetében létezik egy legjobb hely, irány és helyzet.

Az ősi báguá, az energiatérkép a nyolc irányt képviselő nyolcszög. Megmutatja, miként áramlik az energia egy meghatározott térben. A térkép kilenc területre oszlik (a Kilenc Ház), mindegyik bizonyos jegyeket hordoz. Ezek megvilágíthatják életünk eseményeit, és azt, miként függnek össze otthonunk kialakításával és berendezésével.

Például ha a láthatatlan energia a báguá szerint a Föld Házában mozog, a fizikai világra gyakorolt hatása az emberi kapcsolatokban jelentkezik. Ha a Szél Házának  területén zavart szenved az energia áramlása, az érintettek jó szerencséje és anyagi helyzete látja kárát. A báguá térképet mindig a ház főbejárata szerint kell betájolni.