2010.05.31. 09:50
A stroke nem megy szabadságra
A Magyar Hypertonia Társaság által indított „Éljen 140/90 alatt!” mozgalom „Tudatos Törődés” alprogramja elsősorban a magasvérnyomás-betegség és a stroke összefüggéseire helyezi a hangsúlyt. A szervezők a nyári időszak lehetőségeit kihasználva kampányt szerveznek a súlyos következményekkel járó gutaütés megelőzésére.
Az elmúlt ősszel indított „Tudatos Törődés” alprogram ez év első felében továbblép, a gyakorlati megvalósításra összpontosítva hasznos és hatékony eszközökkel kívánja segíteni az orvosok mindennapi gyógyító munkáját, vagyis a hipertónia kezelésén keresztül a stroke kockázatának csökkentését.
A stroke köznyelvi elnevezése, a szélütés, gutaütés jól utal az agyban lezajló eseményre. Gyakran nevezik agyvérzésnek is, noha csupán az érintettek ötödénél történik ténylegesen agyállományvérzés. A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk. Lényege azonban mindig azonos: az agy vérellátásában zavar következik be, ezért az érintett terület idegsejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz, emiatt az idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, ezért maradandó károsodás jelentkezik a központi idegrendszer működésében.
A stroke két fő típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen folyamat idézte elő. Az iszkémiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az iszkémiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses stroke.
Az iszkémiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún. TIA (átmeneti iszkémiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a különböző esetekben.
Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen.
A közhiedelemmel ellentétben a stroke nem csak az idősek betegsége – bár az életkor előrehaladásával a bekövetkezés valószínűsége nő –, bármely életkorban kialakulhat. Kockázatát az érfalak károsodása és az emiatt kialakuló más szív- és érrendszeri szövődmények növelik. E rizikótényezők és szövődmények szinte minden magas vérnyomásban szenvedőnél kimutathatók.
A stroke-os betegek több mint kétharmadának magas a vérnyomása. A magas vérnyomás ugyanis felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli.
A stroke egy olyan betegség, amely alattomosan, tünetek nélkül érkezik, és súlyos következményekkel is járhat: tíz, szélütésen átesett beteg közül kilenc soha nem lesz képes úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt. Ennek bekövetkezte súlyos terhet ró az érintett családjára és környezetére, pedig a probléma az esetek jelentős részében megelőzhető lenne, hiszen a stroke kialakulásának kockázata a magas vérnyomás megfelelő kezelésével jelentősen csökkenthető! A hipertónia megfelelő kezelése az egyik legbiztosabb módszer a megelőzésére, hiszen mindösszesen 2 Hgmm-nyi vérnyomáscsökkentés már 10 százalékkal mérsékli a kockázatot!
A teljes cikket itt tudod elolvasni! >>>
