Védd magad az energiavámpíroktól!

Amikor elmondtam kellemetlen élményeimet az egyik közös ismerősünknek, ő drámai egyszerűséggel csak annyit mondott: “ez a lány egy energiavámpír”! Kiderült, hogy ő is az áldozata volt egy darabig, de már tökéletesítette a fegyvertárát, és változatos módokon tudja lerázni. Nagy nehézségek árán, végre tőlem is elmaradt valahogy.

Furcsa volt belegondolni, hogy nemcsak kézzel fogható dolgokban lehet megrövidíteni valakit, hanem olyan láthatatlan dolgokra is oda kell figyelni, amikről mi is csak elvont fogalmakban tudunk gondolkodni. Azon senki nem csodálkozik, hogy ha valakit az érzelmeiben rabolnak meg, a hatására teljesen kimerül, összeroskad, időbe telik, mire újra összeszedi magát.

De hogy az energiánkat is elrabolhatják?! Bizony el. És ilyenkor az lesz kevesebb, ami konkrétan a saját életerőnk. Tényleg jó ennek utánajárni, s egyúttal olyan fogalmakat is megismerni, mint a csakra, az aura, a bioenergetika.

Az aura

Az aura az emberi testet körbevevő sugárzó energiamező. Az energia vibrálásának minőségéből, színéből az ember érzelmi, szellemi és egészségi állapotára lehet következtetni. A vörös aura erős dühöt jelez, a sárga nagy intellektuális képességet, míg a bíbor erős spirituális érzékenységet. Szemjon Kirlian orosz elektrotechnikus már a múlt század harmincas éveiben létrehozott egy speciális műszert, mellyel szabályosan lefotózta az emberi (állati, növényi) aura színpompásan villódzó fényeit.
Az emberi test energiatermészetéről szóló felfogás valójában az emberiség ősi hagyománya (erre épül a kínai orvoslás). A kvantumfizika hatására már a modern orvostudomány is egyfajta energiamezőként írja le az élő szervezetet, melynek minden folyamatát ez a lüktető energiatest határozza meg.

A csakrák

A csakrák spirituális energiaközpontok, s valójából ezeken keresztül töltődünk fel életerővel. Számos csakra közül a hét fő-csakra a gerincoszlop mellett végighúzódó központi idegoszlop mentén helyezkedik el. Minden szervrendszerhez, illetve testtájékhoz tartozik egy-egy fő csakra, de működésük kapcsán szellemi és spirituális folyamatokról is információt szerezhetnek a hozzáértők.
A bioenergetikus a kezével is érzékeli az embereket körülvevő energia minőségét, értékelni tudja az aura állapottá, a csakrák működését. Azt gondolná a laikus, hogy
egyszerűen csak jól feltölti a páciensét energiával. Ezzel szemben az értő bienergetikus se nem ad, se nem vesz el az energiából, csupán kiegyenlíti azt. Vagyis, érzékeli, hogy mely terület kap kevesebb jelzést (általában a betegségek is az ilyen energiahiányos területeken alakulnak ki), s ahol hiányt érez, oda csoportosítja a más területeken pluszban lévő energiát.

Az energia-tolvajok általában azért kapcsolódnak az áldozatukra, mert jól érzik magukat a tárasságában, szinte fürdőznek az illető energiamezőjében. Viszont az is ludas a dologban, akitől – úgymond – “elszívják” az energiát. Annak ugyanis általában baj van a saját, természetes védelmével, s talán még az is lehet, hogy tudat alatt, valami miatt feltétel nélkül “beleegyezik” ebbe az alávetett helyzetbe.

Beleérnek egymás aurájába

Az energiák szintjén úgy jön létre kapcsolat, hogy úgynevezett “empatikus gömböcskék” áramolnak egyik embertől a másikig. Ezeket az energia-képződményeket leginkább a köldök-csakra (az úgynevezett napfonat) szintjén adjuk és fogadjuk. Ha valaki felé ilyen jó érzéseket küldünk, és a másiknál nem akad fenn valami miatt egy erős szűrőn, akkor létre is jön a kapcsolat. Ezután a párok már közelebb lépnek egymáshoz, beleérnek egymás aurájába. Gyönyörűen lehet látni azt a színharmóniát, amikor a két aura kezd közös teret fölvenni, és mindkettőt átölelve kialakul a közös auraszín. Ez a közös aura még szorosabbá köti a kapcsolatot. Ha viszont az empatikus gömböcskék csak az egyik fél oldaláról feltétlenül odaadóak, és gát nélkül áradóak, a másik felöl, viszont már nem jön semmi, akkor egyszer csak azt veszi észre az illető, hogy “hát megint jót beszélgettünk, jó volt a szexus is, csak éppen nem érzem, hogy kellenék neki”. Ekkor energetikailag kisebb nívóra kerül, míg a másiknak nő az energiája.

Aki így elvesztegeti az energiáját, annak igazából a Föld és az Univerzum energiájával is kiegyenlítetlen lesz a kapcsolata, és önmaga sem tud honnan töltekezni. Mindenféle energiavámpírságtól függetlenül, a legtöbb embernek olyan erős az empatikus érzéke, hogy önkéntelenül is engedi, hogy a másik hadd töltekezzen belőle. Mert szereti a másikat, és tudat alatt érzi, hogy ezzel segít neki. Csak utólag jöhet rá arra, hogy hoppá, ha ő ezt az energiát nem pótolja, akkor nála hiány keletkezik és lemerül.

Ezen az elven nemcsak az egyoldalú szerelem árthat, hanem minden más egyoldalú kapcsolat is. A túl erős szülői kapcsolat is megcsapolhatja a gyerek energiáját.
Jó néhány asztmás gyereknél valójában az anyai szeretet ölelése olyan szoros, hogy az már fullasztó.. És lehet, hogy ez csak tíz, húsz év után jött ki.
Ahhoz, hogy senkit ne érhessen „baleset”, mindenkinek érdemes megtanulnia a védelmi technikákat.. Az embereket voltaképpen rá kell döbbenteni arra, hogy mindnyájan élő csatornák, tehát csak lehetővé kell tenni, hogy szabadon áramoljon bennük az energia. Meg kell tanulni a Föld és az Univerzum energiájának felvételét és kiegyenlítését. Ha képesek vagyunk fenntartani önmagunkban az összeköttetést a Föld és az Univerzum energiája között, akkor nemcsak feltöltődhetünk fel, hanem másoknak is segítünk. Több fajta meditáció van erre, és a védelmet is sokféleképpen ki lehet építeni. Ezek általában vizualizációs gyakorlatok, amelyekben az ember arra koncentrál, hogy egy erős védőburkot teremt maga köré. Csak az a lényeg, hogy ez a védelem átjárható legyen, mert a zárt burok az éltető energiákat is elzárja kívülről.

A megteremtett védőburokba azt az információt is bele lehet programozni, hogy a negatív energiák forduljanak pozitívba, és úgy térjenek vissza a feladóhoz. Amúgy általánosan is kijelenthető, hogy az ember egyik legfőbb feladata itt a földön, hogy megtanulja transzformálni, pozitívvá alakítani a lehúzó, negatív hatásokat.

-->