2010.08.10. 08:30
Az előző életek emlékei
Az asztrológiai elemzések során gyakran esik szó az előző életből hozott feladatokról, múltbeli adósságokról, illetve jutalmakról. Ilyenkor sokakban felvetődik a kérdés: vajon miért csak asztrológiai képletekből keresgélhetünk választ a múltunkra? Miért nincsenek konkrét emlékeink?
Az előző életek emléke a legtöbb emberben törlődik. Gyermekkorban talán még kicsit „átlátható” az a fátyol, ami a múltat eltakarja. Bizonyság rá, hogy nagyon sok gyermek mesél olyasmiről, amit a szülei a kicsi „élénk fantáziájával” magyaráznak. Vagy egyszerűen ráripakodnak: „ne hazudozz már össze-vissza!”
Mert a gyerek arról mesél, hogy látta a nagypapát kisgyermekként játszani, és akkor ő volt a felnőtt. Vagy arról mesél, hogy neki már három fia is van, csak meghaltak a háborúban. És mesél a lebombázott környék, ahol élt. És talán még egy idegen nevű települést is említ. A szülők ilyenkor nem azon gondolkodnak el, hogy a békében született alig négy-öt éves gyermek honnan is tudja, milyen a háború, illetve hogyan is juthat eszébe egy lengyel falucska neve.
A parapszichológia megszállott kutatói azonban következetesen gyűjtik a múltbeli emlékeket. És nemcsak a reinkarnációs hipnózis segítségével, vagy a néhány éves gyermekek által elmondott történetek alapján. Őket minden érdekel, ami „nem normális” emlék. És arra biztatják a szülőket, ne nyomják el a gyermekeikből előtörő emlékfoszlányokat, inkább kérdezzenek rá, erősítsék, hiszen így megkönnyíthetik a dolgát. Kiderülhet, hogy milyen „ősi” tudás rejtőzik benne, mik azok, amiket „ösztönösen” tud, szinte már a génjeibe van bekódolva.
Ahogyan Thomas Sawyer esetében
tudata távolodni kezdett a testétől
Raymond Moody hálálközeli élményekről szóló könyveiből olvasható. A halálközeli élmények, a klinikai halálból visszahozott emberek beszámolói sok részletben egyeznek azzal, amit Sawyer elmondott újraélesztése után.
De nem is a hasonlatosság a lényeg. Ugyanis a klinikai halál állapotában valami történt az agyában, és ő ezt nagyon halványan érezte is. Mintha valamilyen emlékek ébredeztek volna a tudatában. Voltaképpen nem tudta, miről van szó. De aztán egyre erősebben érezte, hogy ezeket az emlékeket „régebbről” hozta. Valami olyan tudásról van szó, amit valaha tudott, de mára – erre az életére – teljesen elfelejtett. Kínzóan ismerős volt minden, és kínosan homályos.
Régi-új élete
Az eset voltaképpen most tér el a megszokott halálközeli élményektől. Thomas Sawyert az orvosok életre keltették, meggyógyították, hosszú lábadozás után felépült. És ettől kezdve hol nappal, hol éjjel „be-bekattant” az agyába egy ismeretlen szó: kvantum. Fogalma sem volt, hogy mit is jelent. De a dolog nem hagyta nyugton. Agyában egyre világosabban rajzolódtak ki egy különös tudomány határai, mélységei. Valahol már értette Max Lanck kvantumelméletét, Niels Bohr javításaival együtt. E nevek is ismerősen csengtek számára. A helyzet annyira kínozta az autószerelőt, hogy egy napon minden bátorságát összegyűjtve beállított az egyik helyi könyvesboltba, és megkérdezte az eladót:
– Mond önnek valamit az a szó, hogy kvantum? – majd zavartan tette hozzá, hogy valamiféle magyarázatot adjon a különös kérdésnek: – Tudja, egy rejtvényt szeretnék megfejteni, ott olvastam.
Sawyer úr tudós könyveket cipelt haza. Felesége nem értette a dolgot, ráadásul a férfi is zavarban volt. Nem tudta megmagyarázni, miért vonzódik újabban a kvantumfizikához. De beiratkozott az egyetemre, a fizika szakra. Előre közölte, hogy őt e tudománynak csak egyetlen ága, a kvantumfizika érdekli…
Ma az egykori autószerelő ismert fizikus, nevét jegyzik a szakmában, de állítja: az egyetemi évek alatt csak sorra feltárta az agyában mindazt, ami valamilyen módon már korábban ott volt.
Lehetséges, hogy reinkarnációs esettel állunk szemben, és Sawyer úr valamelyik előző életében foglalkozott a témával. Ki tudja, talán ő maga volt Max Planck? Lehet. De az sem zárható ki, hogy ma még ismeretlen módon került az agyába az egész tudásanyag, amire nem derült volna fény a baleset nélkül. Az a megrázó élmény, a klinikai halál szabadította ki az agyából a rég bekódolt információkat, tudásanyagot. No, de ki, mikor, hogyan és miért helyezte azt bele az autószerelő tudatában? A megoldás még várat magára.