Ízes húsvéti hagyományok

A Húsvéthoz - ugyanúgy, mint a Karácsonyhoz - hozzátartoznak az ünnepi finomságok, nagy lakomázások, a vendégjárás. Azonban a húsvéti ünnepek alatt éppúgy fontos odafigyelni a mértékletes, változatos táplálkozásra, mint a karácsonyi ünnepek alatt. A férfiaknak nem kell minden „locsolkodási állomáson” az összes fogást végigenni, a nőknek pedig nem kell minden vendéggel együtt enni - ugyanis az ilyen bőséges lakmározásokat követően könnyen jelentkezhetnek epepanaszok vagy gyomorfájdalmak. Érdemes tehát ezek megelőzése érdekben a mértékletes táplálkozás szabályait betartani.

Hagyományos ételek
A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza, amelyek legjellegzetesebb alkotóelemei még a ma is minden családi asztalon megtalálhatóak. Ilyen jellegzetes étel a bárány, a sonka, a tojás vagy a torma.

[caption id="" align="aligncenter" width="380"] Sonka, tojás, kalács...
[/caption]

Tojás
A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy amikor megünnepelték Jézus Krisztus mennybemenetelét, azaz a húsvétot, a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak. A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható.

Sonka
A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. Mivel a füstölt sonka elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges.

Magyarországon a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is kedvelt volt. A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják. A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek, az olaszok pedig a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják.

Bárány
Ha húsvét előtt elmegyünk a henteshez megvenni a bárányhúst, érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb. Az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. Természetesen nem számít szentségtörésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem például szárnyas hús, vagy hal is szerepel a menüben. A bárányhús energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlóak.

Vendégváró falatok - húsvéti válogatások:
• Húsvéti lakoma >>>
• Sonkás-tojásos csábítások >>> 

Új kedvencek az asztalon
A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír- és energiatartalmuk. Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek.
A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani.
Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki leheessen váltani.

Édességek

Mint minden ünnepkor, így a húsvét napján is szerepet kapnak az édességek, desszertek. A csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében. Az édesség fogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani. Az semmiképp sem jó, ha a gyerekek egész nap csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztják, és így nem esznek semmi mást. Azonban ebéd után nyugodtan megehetnek 1 kisebb csokitojást.

A sütemények közül érdemes gyümölcs-, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. Célszerű a sütiket is kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Az alkohol
A húsvéti ünnepekhez általában az is hozzátartozik, hogy a locsolókat alkohollal kínálják. A mértékletes alkoholfogyasztás egészséges embereknél nem okoz károsodást, de egy ilyen ünnepen nem ritkák a „mindenhol csak 1 pohárral iszom elv” eredményeként a túlzott alkoholfogyasztás következményei, illetve az azt követő másnapos rosszullétek. E kellemetlenségek elkerülése mellett azt sem árt tudni, hogy az alkoholnak jelentős az energiatartalma is, ugyanis 1 g alkohol 7 kcal energiát tartalmaz, többet, mint például a szénhidrátok (4 kcal).

Íme néhány példa egyes alkohol tartalmú italok energiatartalmaira (kcal):

bor (száraz) 1 dl 60-70
bor (édes) 1 dl 80-100
sör  1 dl 40-50
pálinkafélék 1 dl 200-300
likőrök 1 dl 250-350

Tehát ne feledjük: Húsvét alkalmával, a kifejezetten ünnepi ételek fogyasztása mellett is betarthatóak a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai!

forrás: Táplálkozás és Tudomány