2010.09.15. 00:00
Római kömény, az újra felfedezett íz
A római kömény több mint 5000 éves történelemre tekint vissza. A feltételezhetően iráni gyökerekkel bíró köményt az egyiptomiak is előszeretettel használták, nem csak ételekhez, hanem a mumifikálásához is.
Immunrendszer erősítő
Köményből sajtolt olajat találtak Tuthankhamon sírjában is, amit nem csak a halottak preparálásához használtak, hanem az élők immunrendszerének erősítéséhez is. Feltételezhetően a fáraó túlvilági jó egészségi állapotát kívánták ezzel a szerrel biztosítani.
[caption id="" align="aligncenter" width="380"] Az ókori görögök és rómaiak is használták
[/caption]
A római kömény Egyiptomból hódította meg a görögöket, majd természetesen a rómaikat. Mind ízével, mind pedig azzal a képességével, hogy kozmetikumként sokat tett a sápadt arcszín eléréséért. Állítólag a római diákok is sokszor alkalmazták, hogy sápító hatásával elhitessék: napestig a könyveik fölé görnyedve tágították a fejüket. Az ókori Rómában a köményt a fösvénységgel és a kapzsisággal is összekötötték, épp ezért érdemelte ki Marcus Aurelius a kömény becenevet.
Alapfűszer
A görögök úgy tartották ezt a fűszert az asztalon, mint manapság a sót és borsot szoktuk (Marokkóban a mai napig szokás ez). A köményt a római háztartásokban a bors helyett is sokszor használták, mert a bors drága és néha elérhetetlen volt. Apicius, a római gasztronómus szerint minden háztartásban kellett lennie köménynek.