2010.11.03. 00:00
Barangolás a boldog békeidők magyar receptjeiben
Mackós Miksa Húsmuskétás jóvoltából ismét útra kelünk, ezúttal úti célunk Szeged, vagy - ahogy ottani tájszólással nevezik - Szögöd, de nem a mai, hanem a tizenkilencedik századi Tisza-parti város, annak is jeles szülöttje, Rézi néni, a legendás főzőasszony munkájába pillantunk be.
Ételversek
Tömörkény István (jeles haspárti lévén) az alábbi dicsőítő szavakat jegyzi Rézi néni művéről: „Nem is ételek voltak azok, hanem költemények. Néha nehéz, súlyos alexandrinusok, máskor tréfás, játékos szerelmes versek”.
De mitől lett ekkora bestseller ez a 484 számozott oldalt tartalmazó, ezernél több ételkészítési utasítással ”büszkélkedő” szakácskönyv? Mai szemmel nézve feltehetően azért, mivel huszonegy „szakaszában” (fejezetében) gyakorlatilag felöleli a millenniumi magyar gasztronómia minden gyöngyszemét, levestől süteményig, fagylalttól az „ecetbe csinált gyümölcs és zöldség”-ig, ami ugye manapság savanyúságot jelent, sőt ezeken túl gyakorlati tanácsokat nyújt a húsok szeleteléséről, az ünnepi asztal megterítéséről, valamint komplett étlapokat is ajánl minden alkalomra.
[caption id="" align="aligncenter" width="380"]
Az igazi szegedi halászlé receptje
[/caption]
Halászlé először
Kultúr- és gasztronómiai történeti érdekesség, hogy a jeles mű nyolcadik szakaszában, a 161-162. oldalon, 507. receptként, először találjuk meg a halászlé receptjét.
