2017.07.10. 10:35
A kormány akár 1000 milliárddal is kiegészítheti az uniós támogatásokat
Egyeurónyi befektetés hazánkban vagy más kelet-közép-európai országban három-öt éves távlatban háromeurónyi megrendelést hoz az unió nettó befizetőinek, például Németországnak – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese beszélt a Budapest–Belgrád-vasútvonalról és Paks II.-ről is.
A korábbi gyakorlattal szakítva, a forráselosztás kapcsán többször hangsúlyozta a kormány: olyan szereplőket preferálnának, akik hozzá tudnak járulni hazánk gazdasági növekedéséhez, illetve a foglalkoztatáshoz. Kitartanak ezen nézetük mellett?
– Az uniós válsághelyzetek, élen a Brexittel, megmutatják, hogy ez az egyetlen járható út. Noha úgy látszik, a britek féltársulási megállapodásban maradnak az európai közösséggel, egy újfajta gazdasági együttműködés jön létre. Nyugat-Európa szerepét a gazdasági növekedés terén átveszi Kelet-Közép-Európa – persze az életszínvonal-beli különbségek ledolgozása hosszabb lesz. Minden olyan országnak, amelynek van lehetősége külső fejlesztési forrásokat bevonni, nem szabad csak a túlélésre ösztönöznie a saját vállalkozásait, hanem az elrugaszkodásuk a cél. Vagyis meg kell teremteni annak az elvi lehetőségét, hogy ha drasztikusan csökkennek, vagy már egyáltalán nem lesznek uniós támogatások, ezek a cégek akkor is tovább bővülhessenek az addig elért tőkefelhalmozás és technológiai fejlettség révén.
Ezek szerint a hazai fejlesztéspolitika elvégezte a feladatát?
– Minden eddiginél hamarabb, március végéig kiírta az összes EU-s pályázatot a kormány, a jövő tavaszi választásokig pedig mindet el is bírálja. Ezután az összesen hét plusz két éves ciklusban öt évünk marad a projektek befejezésére szemben a 2007–2013-as időszak néhány hónapba sűrített rohamtempójával. A cégeket abban kell segítenünk, hogy minél gyorsabban hívják le a pénzt, minél gyorsabban valósítsák meg a beruházásokat. Ezáltal teremtsenek munkahelyeket, vagy termeljenek több állami bevételt, hogy az állami újraelosztó-rendszerben jóléti kiadásokra is lehessen költeni.
A kkv-szektor számottevő része csak vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik, a kölcsönnel kínált forrástól ódzkodik. Miért?
– A magyar vállalkozók okosak és leleményesek, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben megtanultak a semmiből várat építeni. Bár sokszor lehetetlen helyzeteket is képesek megoldani, ennek a mentalitásnak a következménye, hogy amíg van ingyenpénz, addig nem lépnek még az olcsó pénz felé sem. Nem azt szeretnénk, hogy az egyikről hirtelen álljanak át a másikra, hanem azt, hogy az arányok váljanak kiegyenlítettebbé, ami a magyar gazdaság szempontjából is egészséges. A 2007–2013-as ciklus legnagyobb hibája az volt, hogy olyan cégek kaptak pénzt, amelyek saját erőből képtelenek voltak nyereséget termelni. Ehhez képest a 2014–2020-as időszakban nem önmagában a profitabilitás a cél, hanem az, hogy lerövidüljön egy-egy nagy beruházás megtérülése.
