2023.02.25. 12:00
Hiánypótló kötet mutatja be a vidéki Magyarországot lejárató kommunista sajtóterrort
Németh László, a Szabad Föld szerkesztője a kommunista propaganda 1947–49 közötti működését mutatja be egy sajtótörténeti példa nyomán. Ez az a korszak, amikor a vörös hatalom csúcsra járatta a parasztság és az egyházak megtörését a Szabad Nép című lap segítségével.
A kommunisták elsődleges célja a második világháború után – az abszolút hatalom megszerzésén túl – az volt, hogy ellehetetlenítsék a hazai egyházakat és ezzel együtt a parasztságot is. Szovjet hátszéllel és az egyeduralkodónak számító Szabad Nép című újsággal (a Népszabadság elődjével) napról napra nagyobb éket vertek a társadalom különböző rétegei közé. A vörös uralom által diktált hasábok egyházi vezetőket mozdítottak el székükből, és egy új ellenség is megjelent zsargonban: a kulák, más néven a zsírosparaszt, akit békésebb korokban nagygazdának hívtak.
Németh László több mint kétszáz oldalas, olvasmányos könyve ezt a ritkán emlegetett időszakot vizsgálja a történész és a gyakorló újságíró szemüvegén keresztül. Pedig Rákosiék tulajdonképpen ekkor kezdték megalapozni későbbi teljhatalmukat, amiben a Szabad Nép a mindennapi cinkostárs volt vidéken is, a falvakban.
– Az egyház és a parasztság olyan autonóm részei, tagjai voltak a társadalomnak, amelyek jól működtek. Az egyház ma is működik, a hagyományos parasztságot viszont felszámolták az erőszakos szovjet kolhozosítás révén. E célok elérésében a sajtó volt az egyik fegyver a Szabad Népen keresztül, amely több százezer példányban jelent meg akkoriban
– mondta el lapunknak a szerző. A történész rámutatott arra is, hogy a kommunista sajtópropaganda ki is nyilvánította azt, hogy a „parasztkérdés” megoldásával az „egyházak kérdését” is meg lehet oldani.
A Szabad Népben a különböző felekezetek, a református püspökök és Mindszenty József hercegprímás ellen is tökéletesen felépítették a sajtóhadjáratot. Ezzel párhuzamosan Horthy Miklóst, az akkor már emigrációban élő egykori kormányzót is nap mint nap támadták, hiszen a „horthyfasizmus” mint üldözendő „eszme” folyamatosan megjelent a lapban.
A L’Harmattan Könyvkiadó Károli-könyvek című sorozatában megjelent kötet arra is rámutat, hogy a parasztság között is megvolt a három T, vagyis a tiltott, a tűrt, illetve a támogatott. A kulák üldözendő volt, a középparaszt volt a tűrt, akit „meg kellett nyerni” az ügynek, és a támogatott volt az úgynevezett dolgozóparaszt.
Hozzá kell tenni, a mindezt bebetonozó 1947–49 közötti sajtóhadjáratot azok a Vásárhelyi Miklósok, Losonczy Gézák, Kende Péterek és Lőcsei Pálok vezényelték, akiknek szakmabéli követői ma ugyanolyan aknamunát végeznek más-más platformokon, mint ők. Mert ma is jól tudják, hogy a „társadalomnevelés” olyan, mint a sajtója.
Könyvadatok
Németh László: Vidéki ellenségképek a Szabad Népben, L’Harmattan Könyvkiadó, 2022, 232 oldal, 3490 forint.