Ezt már a legjobb bőr sem bírja

Budapest határában, Pestszentlőrincen Tóth Zoltán meteorológus minden reggel felmegy a háztetőre, és megnézi a műszereket. Különleges berendezések ezek, kimutatják, mekkora sugárzás éri a bőrünket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat egy nappal előre jelzi a várható UV-sugárzást. Ennek köszönhetően az időjárás szeszélyei mellett, a napfény erejére is készülhetnek az emberek. Az előrejelzéshez három tényezőt vesznek figyelembe. Az első a napsugárzás beesési szöge: ezt befolyásolja a napszak (reggel és este már vastagabb légköri rétegeken át érik a sugarak a Földet, ezért kisebb az UV-sugárzás), illetve az évszak is (májustól szeptemberig jár magasan a Nap, ilyenkor erős a sugárzás). Ezekből az állandó adatokból kiszámítható, hogy derült időben mekkora lehet a maximális sugárzás.

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Tóth Zoltán meteorológus napról-napra ellenőrzi a különleges berendezéseket - fotó: Kallus György
[/caption]

Ehhez adják hozzá a meteorológiai tényezőket. Ilyen a magaslégkör várható ózontartalma, amely elnyeli az UV-sugárzást, illetve az ország különböző pontjain várható felhősödést, hiszen ez szintén csökkenti a veszélyt. A fenti tényezők figyelembevételével rajzolható meg az ország várható UV-sugárzási térképe. Mivel fotonokat közvetlenül számolni nem lehet, az UV-sugárzás mérését közvetett módszerrel oldják meg. Ehhez egy speciális, kristályos anyagot használnak, amelyből a belépő fotonok hatására elektronok lépnek ki, vagyis elektromos áram keletkezik. Ennek az elektromos áramnak a jellemzőiből számítja ki Tóth Zoltán és munkatársai a belépő fotonáram jellemzőit.

Még 150 év kell az ózonréteg helyreállásáig

Az UV-sugárzás növekedése egy időben szoros összefüggést mutatott az ózonréteg elvékonyodásával, illetve „kilyukadásával”. Ezért a jelenségért az úgynevezett freongázok, vagy más néven halogénezett szénhidrátok tehetők felelőssé. Ezeket az anyagokat már a múlt század ’40-es éveiben elkezdték használni, és sokáig úgy gondolták, semmilyen káros hatásuk nincs a környezetre. Csak harminc évvel később derült ki, hogy a sztratoszférába feljutva ezekből a gázokból éppen a Nap UV-sugarainak hatására klór válik ki, ami reakcióba lép az ózonnal, s annak molekuláit oxigénné alakítja át. A freongázok betiltása óta az ózonréteg a mérsékelt égöv felett kezd helyreállni, ám a teljes regenerálódáshoz még legalább 100-150 év kell.

Az UV, azaz az ultra viola (magyarul: ibolyán túli) egy tartománya az elektromágneses sugárzásnak. Hullámhosszuk alapján léteznek gamma-, röntgen-, UV- sugarak, a látható a fény és az infravörös sugarak. Az UV-sugárzáson belül is elkülönítünk három tartományt UV-A, UV-B és UV-C jelöléssel. Az UV-C a legrövidebb hullámhosszú, 50 nanométertől 280-ig terjed, gyakorlatilag nem is éri el a földfelszínt. Az UV-B az, ami minket leginkább érint, ez 280-340 nanométer közötti hullámhosszú. Kismértékben nagyon hasznos, hiszen elősegíti az emberi szervezetben a B-vitamin termelődését. Nagy mennyiségben azonban veszélyes, mivel bőrrákot okozhat. Az UV-A sugarak egyes szakemberek szerint hatással lehetnek a bőr öregedésére, de ezt egyelőre még nem igazolták minden kétséget kizáróan.

A közvélekedés szerint az UV-sugárzás egyre nő, ennek oka pedig az emberi tevékenység. A szakember azonban árnyalja a képet. Tóth Zoltán légkörfizikus szerint nem az UV-sugárzás nőtt drasztikusan az utóbbi évtizedekben, hanem az emberek napozási szokásai változtak oly mértékben, hogy annak egészségkárosító következményei immáron nyilvánvalóak – állítja. A szakember azt elismeri, hogy az extrém erősségű, vagyis 8-as érték fölötti sugárzással járó napok száma enyhén emelkedő tendenciát mutat, de szerinte régebben is voltak hasonló napok – legfeljebb ezek hatása nem érvényesült annyira, mint manapság.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de Tóth Zoltán szerint az elmúlt 30-40 évben a légkörbe került szennyezés még védett is minket a káros UV-sugaraktól. – Az utóbbi időben azonban egyre jobban előtérbe kerültek a környezetvédő technológiák – jelentette ki. Tisztább lett a levegő, s így amit az egészségvédelem szempontjából eredményként könyvelhetünk el, az más területen károsan hat, hiszen az UV-sugárzás, ezáltal könnyebben áthatol a légkörön.

A sokat emlegetett ózonlyukkal kapcsolatban a légkörfizikus elmondta: a ’90-es évek eleje óta bevezetett szigorú intézkedések következtében a mérsékelt övben kezd helyreállni a sztratoszférában mért ózonmennyiség. Ennek a kedvező folyamatnak a szűrőhatását azonban ellensúlyozza az, hogy a már említett levegőtisztulás miatti nagyobb a légkör UV-áteresztő képessége.

A napozás ma már nem lehet egészséges

Egészséges napozás nincs – ezt mondja a bőrgyógyász. Még megfelelő fényvédelemmel is bőrkárosodást okoz a napfürdő. „A napégés az első veszély – mondta Battyáni Zita, bőrgyógyász főorvos –, leégéskor a bőr megpirosodik és hólyagok keletkeznek rajta, később pedig szeplők, barna foltok maradnak a bőrön. Ha valaki sokszor leég, értágulatok és ráncok keletkeznek a bőrén. Még nagyobb veszély, hogy bőrdaganatok alakulhatnak ki.”

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A bőrgyógyász szerint már nem létezik egészséges napozás, bár ezt sokan még nem hiszik el - fotó: Kallus György
[/caption]

Mégpedig komoly mértékben. Az elmúlt harminc év tapasztalatai szerint tízévente megduplázódik a bőrrákosok száma Magyarországon is, ami összefügg a túlzásba vitt napozással éppúgy, mint a napfény egyre károsabb sugaraival. Tíz évvel ezelőtt még azt mondták a bőrgyógyászok, hogy egy órácskát a legnagyobb verőfényben is el lehet tölteni a napon káros következmények nélkül. Ma már azt mondják, negyed órát is alig. Egy évtizede a fehér bőrűeknek még azt javasolták, napozzanak nyugodtan az árnyékban, ma azt mondják, fényvédővel se menjenek még az árnyékba se, ha süt a nap.

Útmutató napozáshoz

1-es UV-sugárzás esetén

140 percet tölthetünk a napon

2-es: 60 perc

3-as: 45 perc

4-es: 35 perc

5-ös 30 perc

6-os 25 perc

7-es 20 perc

8-as 17 perc

9-es 15 perc

10-es 13 perc

Forrás: OMSZ honlapja

„A hivatalos vélemény az, hogy 11 és 15 óra között nem szabad napra menni, de mivel a nyári időszámítás miatt átállítjuk az órát, én inkább azt mondanám, hogy délután négy óra előtt ne süttesse magát senki és utána is csak úgy, ha lekeni magát jóminőségű naptejjel – mondta Battyáni Zita –, a nap sugarai közül az UV-B a legveszélyesebb. Ez okoz káros elváltozásokat a bőrben. Mégpedig úgy, hogy a bőr legalsó rétegében a sejtmagba jutva a genetikai anyagot károsítja. Ezt az egészséges szervezet képes ugyan kijavítani, de ha valakinek hajlama van rá öröklötten, olyan a bőrtípusa, vagy túl sokszor teszi ki a bőrét és ezzel a sejtmagokat ennek a sugárzásnak, az beteg lehet. A bőrünk ugyanis nem felejt, vagyis látszólag regenerálódik, a fénykárosodások mégis összegződnek benne: néhány év múlva bőrdaganatok jelenhetnek meg.”

Ezek leggyakrabban az anyajegyekből indulnak ki. Éppen ezért nemcsak azoknak nem ajánlatos a napra menni, akiknek fehér a bőre, de azoknak sem, akiknek sok az anyajegye. A rosszindulatú anyajegyes elváltozások, a melanómák ugyanis nagyon veszélyesek és kialakulásukban óriási szerepe van a napfénynek. Az anyajegy rosszindulatú elváltozását, amikor még alig egy milliméteres, biztosan meg lehet gyógyítani, ha viszont már négy milliméter, csak ötven százalék az esély a túlélésre. Ezért fontos, hogy aki napozik, védje az anyajegyeket és nyáron kéthetente alaposan nézze át őket. Ha változást tapasztal a színükben, vagy formájukban, azonnal keresse a bőrgyógyászt.

Az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem fontos védelem az ultraibolya sugárzás ellen. A nagy mennyiségű UV-sugárzás rövidtávon szemgyulladást okoz, hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, károsítják a retinát és a látás romlásához vezetnek. Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, mely meghatározza, hogy mennyi UV-fényt kell a szemüvegnek felfognia. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel-e a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült-e. Az egyszerű sötétített üvegek, amelyek nem szűrik ki a káros sugarakat, olcsóbbak, viszont inkább káros hatásúak, mert viselésükkor a pupilla kitágul, és még több UV-sugárzás jut a szembe.

A haj nagy része fehérje, amit az UV-sugárzás ugyancsak károsít. A napfény – a szőkítéshez hasonlóan – a haj fehérjéinek bontásával puhítja fel a szerkezetét. Kifakítja a hajat, a hajszál vizet veszít, kiszárad, a hajvégek felrostozódnak, a haj törékennyé válik. Ezért fontos, hogy napozáskor védjük a hajunkat.

Minél olcsóbb egy naptej, annál jobban véd? A Kosár magazin erre a végeredményre jutott

A legolcsóbb naptej bizonyult a legkiválóbbnak – derült ki a Kosár Magazin legutóbbi felméréséből. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület lapjának összehasonlítása szerint több neves kozmetikai cég terméke, melynek 100 milliliternyi egysége akár 3500 forintba is kerül, csupán elégséges jelzőt kapott a fogyasztóvédőktől az UVA sugárzás elleni védelemben. A legkiválóbb védelmet egy drogéria lánc saját márkás terméke nyújtja, melynek 100 milliliterje 900 forintba kerül. Sok napvédő szer, különösen a márkás nevek, nem a bőrt védik, hanem inkább ápolják, kozmetikai tulajdonságaik kiváló, vagy jó minősítést kaptak. A gyártók által közölt faktorszám gyakran köszönőviszonyban sincs a csomagoláson megadottal. A Magyarországon kapható termékeknél a Kosár Magazin csak 10 százalékos eltérést talált. Az uniós vizsgálatok azonban olyan termék is volt, mely a megadott 20 helyett 6,1, de olyat is leltek, mely 20 helyett 43 faktoros volt.

Az Európai Unió osztályozási módszere

Alacsony védelem: 6-14 faktorszám

Közepes védelem 15-29 faktorszám

Magasfokú védelem 30-59 faktorszám

Ultra védelem 60+ faktorszám

A teszteken azok a termékek szerepeltek jobban, amelyek fizikai fényvédőket – cink-oxid, avobenzon, titánium-dioxid – tartalmaztak. Az alapvető követelményeknek azonban a Magyarországon kapható termékek mind megfeleltek. Az első napvédőszert a hegymászás közben elszenvedett napégés ellen készítette el 1938-ban Franz Greiter. A Gleccser nevű krém 2 faktoros volt, de ez csak 1962-ben derült ki, miután az osztrák kémikus kidolgozta a faktorrendszert.

A nap káros sugárzásától óvó ózonréteg elvékonyodásával ma már a szakemberek legalább 15-20 faktoros krém használatát tanácsolják. A faktorszám egy szorzótényező, mely növeli a bőr ellenállási idejét. A magasabb faktorral ugyanis nem sokkal nagyobb védelmet, hanem hosszabb időtartamú védettséget érhetünk el. Ha például 12 faktoros krémmel kenünk be egy olyan bőrtípust, amely védelem nélkül 10 perc alatt leég, akkor a leégés nélküli idő kitolódik 12X10 percre, vagyis két óra hosszára. Az adat csak egyszer egy napra vonatkozik, és többszöri kenéssel nem növelhető. Egy szint felett már nincs értelme a bőr ellenállási idejének növelése, mivel csak nappal van értelme használni a krémeket.

A faktorszám csak a leégés és a bőrön a rosszindulatú elváltozások kialakulásáért elsősorban felelős UVB sugarak elleni védelem mérőszáma. Az UVA sugarak okozzák a bőr idő előtti öregedését, a mély ráncokat, a napallergiát. Egy újabb kutatás szerint az UVA sugárzás okozza a leggyakoribb, és legagresszívebb rosszindulatú bőrdaganat kialakulását is. A faktorszám és az UVA védelem között nincs összefüggés, egy felmérésben a 30 faktor fölötti naptejek sem értek el jobb védelmet ez ellen a sugárzás ellen.

Fábos Erika, Dián Tamás, Éber Sándor Az Európai Unió osztályozási módszere Alacsony védelem: 6-14 faktorszám

Közepes védelem 15-29 faktorszám

Magasfokú védelem 30-59 faktorszám

Ultra védelem 60+ faktorszám Útmutató napozáshoz 1-es UV-sugárzás esetén

140 percet tölthetünk a napon

2-es: 60 perc

3-as: 45 perc

4-es: 35 perc

5-ös 30 perc

6-os 25 perc

7-es 20 perc

8-as 17 perc

9-es 15 perc

10-es 13 perc

Forrás: OMSZ honlapja Még 150 év kell az ózonréteg helyreállásáig Az UV-sugárzás növekedése egy időben szoros összefüggést mutatott az ózonréteg elvékonyodásával, illetve „kilyukadásával”. Ezért a jelenségért az úgynevezett freongázok, vagy más néven halogénezett szénhidrátok tehetők felelőssé. Ezeket az anyagokat már a múlt század ’40-es éveiben elkezdték használni, és sokáig úgy gondolták, semmilyen káros hatásuk nincs a környezetre. Csak harminc évvel később derült ki, hogy a sztratoszférába feljutva ezekből a gázokból éppen a Nap UV-sugarainak hatására klór válik ki, ami reakcióba lép az ózonnal, s annak molekuláit oxigénné alakítja át. A freongázok betiltása óta az ózonréteg a mérsékelt égöv felett kezd helyreállni, ám a teljes regenerálódáshoz még legalább 100-150 év kell. Tóth Zoltán meteorológus napról-napra ellenőrzi a különleges berendezéseket - fotó: Kallus György Tóth Zoltán A bőrgyógyász szerint már nem létezik egészséges napozás, bár ezt sokan még nem hiszik el - fotó: Kallus György -->