Fidesz: nem tesz semmit a kormány az élelmiszerár-drágulás ellen

A kezdeményezést vasárnap a budapesti sajtótájékoztatón bejelentve Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a kormány szemére vetette, hogy – mint mondta – semmit nem tesz a nagymértékű élelmiszerár-drágulás megakadályozására. Font Sándor emlékeztetett arra, hogy a Fidesz már egy évvel ezelőtt javaslatokat tett annak érdekében, hogy az áremelkedés megakadályozható legyen. E javaslatok közül az országgyűlési képviselő megemlítette, hogy a múlt év nyarán szerették volna, ha a még az országban meglévő uniós intervenciós gabonakészletet a magyar állattartók vehették volna meg. Az unióval között szerződés újratárgyalásától azonban a kormány – mint mondta – elzárkózott. Ugyanakkor 25 milliárd forintot a kormányzat önkényesen elvett a földalapú támogatásból, amivel szintén a gazdálkodókat rövidítette meg, folytatta Font Sándor.

Továbbá a szakmai szervezetek javaslatai közül sem fogadott el egyet sem a kormányzat az élelmiszerárak letörésére, vélekedett, és példaként említette azt az értesülésüket, hogy még az agrárminiszter, Gráf József javaslatát is lesöpörte az asztalról Veress János pénzügyminiszter az élelmiszerek áfájának csökkentésére. A fideszes országgyűlési képviselő emlékeztetett: Magyarországon az elmúlt egy évben az élelmiszerek árának átlagos növekedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 13,5 százalékos volt, és ezzel, tudomásuk szerint a legmagasabb szintet érte el Európában. Az alapvető élelmiszerek árának növekedése – például a liszt, a tojás, a kenyér és a tej – 20-40 százalékos mértékű volt átlagosan.

A honatya szerint a hús- és húskészítmények ára most fog emelkedni, mivel a takarmány drágulását ezen áruk árának növekedése fél-, háromnegyed éves késéssel követi. Font Sándor emlékeztetett arra, hogy a múlt évben a reálkereset 4,8 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke pedig 3,8 százalékkal csökkent. (A KSH utolsó adatai szerint idén az első négy hónapban a reálkereset 0,1 százalékkal, áprilisban 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit). Élelmiszerekre ugyanakkor Magyarországon lényegesen többet költenek az emberek átlagosan, mint az Európai Unióban. Magyarországon az átlagkereset 27 százalékát fordítják élelmiszerre az emberek, míg az Európai Unióban ez az arány 10 százalék alatti. Font Sándor szerint jó lenne tudni azt is, hogy miért emelkedtek lényegesen nagyobb mértékben az élelmiszerek árai, mint az alapanyagárak. Az alapanyagárak ugyanis egy év alatt 8,5 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszerek ára 13,5 százalékkal nőtt.

Az élelmiszer-drágulást jól mutatja az a képviselő szerint, hogy 2002-ben lényegesen több árut lehetett vásárolni 3000 forintért, mint 2008-ban ugyanezért az összegért az élelmiszerboltokban. Példaként említette, hogy a kenyeret, olajat, tejet, narancsot, marhahúst, párizsit, tojást, krumplit, sajtot és káposztát tartalmazó fogyasztói kosárban 2002-ben még 1,6 kilogramm kenyér, 1,4 liter tej, továbbá 70 deka narancs, 1,1 kilogramm marharostélyos kerülhetett, de ugyanezekből az árukból 2008-ban már csak 1 kg kenyeret, egy liter tejet, 0,5 kg narancsot, és 0,75 kiló marhahúst lehetett a kosárba tenni. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdasági bizottság rendkívüli ülésén arra kívánnak választ kapni, mi okozta a kormányzati képviselők és a szakmai szervezetek szerint a drasztikus áremelést, és az adatok birtokában milyen lépések tehetők a továbbiakban a drágulás megakadályozására.