Gyötrő szúnyoginvázió a Szigetközben

– Az 1954-es árvíz idején tízszer ennyi szúnyog volt, aztán túl kellett élni azt is – mondja Dunasziget központjában az egyik kocsmában Tóth Sándor. Az idős férfira mindenki figyel, de senki nem ért vele egyet. – Sanyi bácsi, hát a kertbe nem lehet kimenni, a disznóim, meg két napig csak feküdtek, nem is ettek, mert nem volt rajtuk olyan hely, amit ne csipkedtek össze a szúnyogok – mondja egy fiatalabb férfi. – Itt, a kocsmában, este még az ajtót is becsukjuk, a kerthelyiségbe meg senki nem is merészkedik, hiába vettünk kivetítőt a foci Eb-re – csatlakozik Csiki Tamásné, a kocsmáros. – Sanyi bácsinak igaza van, mindent ki lehet bírni, de 1954-ben még nem volt turizmus. Ez a helyzet tarthatatlan. Több iskoláscsoport visszamondta már a táborozást a szúnyogok miatt.

Dunaszigeten mostanában pont ezért várja mindenki a hidegfrontot és örül a szeles időnek. A szúnyogoknak ugyanis más ellenségük most nincs. Permetezni kéne, de nincs rá pénz. – Az MTA kutatói vizsgálták a helyzetet – mondta Tóth István, Dunasziget polgármestere. – Óránként 300-600 csípést mértek. Kibírhatatlan és ez nemcsak bennünket, hanem 26 településen több mint hetvenezer embert érint. Kétszer permeteztünk, de az csak pár napig volt megoldás, aztán kezdődött minden elölről. A szakemberek szerint 80 millió forint kellene a védekezésre. Én már a felének is örülnék, de csak ígéret van.

– Hát valamit kell tenni, az biztos – mondta Csomor Emese,a szolnoki Waldorf-iskola tanára. – Mi öt napot töltöttünk itt, de esténként úgy is fedezékbe kellett vonulnunk, hogy szúnyog-irtóval fújtuk magunkat. Volt olyan gyerek, akinek kezét-lábát sebesre csípték a szúnyogok. A katasztrófahelyezt oka a szakértők szerint az, hogy túl későn és kevés vízzel árasztották el a Szigetközt a szlovákok. Amióta ugyanis a Dunát 1992-ben elterelték, a szlovák hatóságtól függ, mikor és mennyi vízzel árasztják el a területet, ahol a víz az éltető erő. Mindig is mocsaras terület volt ez, sőt itt volt a Duna halbölcsője is. Addig, amíg a folyó szabályozta az egyensúlyt. Most akkor és annyi víz jön, amennyi jut. Idén túl későn és kevés. A szúnyogok alacsony vízálláskor érzik jól magukat, és akkor, ha meleg van – mondta Fekete Gábor, az MTA növénykutató intézetének szakembere. – Idén nem sokkal azután érkezett a nyárias idő, amikor a víz. Hogy vége legyen a szúnyoginváziónak, legalább két hétig másnaponta permetezni kellene.

Két év múlva már csak a szelíd módszer lesz jó
Magyarországon a legtöbb helyen kémiai módszerrel, azaz vegyszerrel és helikopterről ritkítják a szúnyogot. Ez a módszer viszonylag olcsó: 1200 forintba kerül hektáronként. 2010-től azonban a kémiai eljárás helyett csak biológiai kezeléseket engedélyez az unió. Ennek lényege, hogy egy speciális baktérium kapcsolatba lép a csípős szúnyogok lárváinak emésztőenzimjével és ott méreganyagot termel. Ez elpusztítja a lárva bélhámját, amitől a szúnyog táplálkozásra képtelenné válik és elpusztul. Ezt a környezetkímélő megoldást Magyarországon még alig alkalmazzák, azért, mert drágább és több munkát igényel. Szakemberek azt mondják: az unió könnyen dönt, hiszen Nyugat-Európában más a klíma, nem annyira kedvez a vérszívóknak, illetve a vizek karbantartására is sokkal több pénzt fordítanak, mint itthon. A szúnyogok teljes kiirtása egyébként lehetetlen, mert egy-egy négyzetcentiméter nagyságú területen megtelepedett populáció egy nap alatt akár öt kilométeres élőhelyet is képes belakni.