Hiába katapultált az Albatros két pilótája?

A honvédség L39 Albatros típusú gépe kiképzőrepülést, úgynevezett útvonalrepülést hajtott végre, amikor a katasztrófa bekövetkezett. A gép Fehérgyarmattól északra, lakott területtől mintegy ötszáz méterre, egy régi füves repülőtérre zuhant, a két pilóta nem élte túl a tragédiát. „Eltérhettek a kiszabott feladattól a lezuhant kiképző gép pilótái” – mondta a külföldről visszatérő Szekeres Imre honvédelmi miniszter a légi baleset helyszínén. Hozzátette: a rendelkezésre álló eddigi adatok szerint a pilóták egy nem tervezett és rendkívül kockázatos manővert hajtottak végre a géppel. Ezt persze a további vizsgálat tisztázza majd pontosan, amit segíthet, hogy van szemtanú, és rendelkezésre áll egy videofelvétel is.

Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője a balesetről elmondta: a gép 10.25-kor szállt fel Kecskemétről, utolsó bejelentkezése 11.02-kor volt, utána megszakadt vele a kapcsolat. Ezt követően 11.30-kor érkezett lakossági bejelentés arról, hogy Fehérgyarmat környékén égő repülőgépet láttak. Szolnokról azonnal mentőhelikopter indult a helyszínre, és értesítették a Nemzeti Közlekedési Hatóságot és a Közlekedésbiztonsági Szervezetet. Ez a két szervezet vizsgálja majd a baleset körülményeit, de a Honvédelmi Minisztérium is indít vizsgálatot a tragédia okainak kiderítésére. Bocskai ismertetése szerint a katasztrófa 200 méteres magasságban, feladat végrehajtása közben történt. Arra a kérdésre, hogy miért nem tudtak katapultálni a pilóták, a szóvivő úgy válaszolt, valószínűleg olyan magasságban történt a baleset, hogy a katapultálás folyamata nem indult meg.

Bocskai ismertetése szerint a gép egyik pilótája egy tapasztalt alezredes volt, aki korábban Kanadában is dolgozott kiképzőpilótaként, és több ezer órát repült. A másik pilóta, egy fiatal főhadnagy, az ő növendéke volt. Információink szerint a lezuhant L39-es Albatros kiképzőgép a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisról szállt fel egyszerű útvonalrepülésre. Bocskai István tájékoztatása szerint a lezuhant Albatros jól karbantartott, repülésre alkalmas volt gép volt. A szóvivő elmondta: a repülőgépeket minden felszállás előtt átvizsgálják, a katasztrófát szenvedett gépnél minden rendelkezésre állt a repüléshez.

Pető István, a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka lapunknak azt mondta: nem állítják le az L39-es Albatrosok repülését, hiszen a műszaki hiba egyelőre nem bizonyított. Szombaton és vasárnap nincs ezeknek a típusoknak gyakorlata, így értelme sem lenne leállítani a repülésüket. Hétfőig a vezérkarral közösen hozunk döntést az Albatrosok repülésének esetleges leállításáról – mondta a dandártábornok.

Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvétét fejezte ki a két pilóta családjának.

Mit látott a szemtanú? És vajon hiteles?
Egy szemtanú beszámolója szerint a repülőgép nagyon alacsonyan szállt, majd magasra emelkedett, aztán pedig "nyílegyenesen" lefelé zuhant. A baleset szemtanújának elbeszélésére reagálva egy magát megnevezni nem kívánó szakember lapunknak elmondta: a leírt manőver nem létezik. Az alacsony repülés után hirtelen magasba emelkedés még elképzelhető tervezett manőverként, az utána következő zuhanás viszont már biztosan hiba következménye volt – állítja hozzátéve, hogy az elmondottak alapján ő maga a műszaki hibát tartja a legvalószínűbbnek, de sajnos a pilótahibát sem lehet kizárni még akkor sem, ha két tapasztalt szakember is volt a gépen. A végleges eredményt a hatóságok vizsgálata hozza majd meg a fekete doboz adatainak és a gép roncsainak elemzése után.

Így történik a katapultálás
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy történhetett meg a pilótákkal a tragédia éppen katapultálás közben. A megalapozott találgatáshoz ismerni kell az adott gép katapultálási rendszerét. A kétüléses Albatrosok katapultrendszere szerint, ha az egyik pilóta elindítja a folyamatot, automatikusan a másikat is kilövi a gép. Először lerobban a kabintető, majd a hátsó ülésen ülő pilóta hagyja el a gépet, pár tizedmásodperc után pedig az első ülés utasa. A katapultálás ülésekkel együtt történik úgy, hogy az első egytized másodpercben, amikor 18-20 G-s nyomást kapnak a pilóták, az ülés gyakorlatilag beszívja őket a helyes testtartás megtartása miatt. Az ülésektől a levegőben válnak meg a pilóták. Itt elméletileg ki kell nyílni a főernyőnek és két – körülbelül papírzsebkendőnyi – stabilizáló ernyőnek. Utóbbiak hivatottak arra, hogy vízszintbe hozzák az ereszkedő pilótát. Minderre csak akkor van lehetőség, ha ehhez megvan a megfelelő magasság. Az Albatros katapultrendszere – hasonlóan a MiG 29-esekéhez – alkalmas arra, hogy a gép zuhanási szögétől függetlenül felfelé irányítsa a katapultáló pilótákat. Ha fejjel lefelé áll a gép, a pilótákat akkor is – egy szükséges ív bejárása után – felfelé repíti a rendszer. Elemzőink szerint az adott esetben valószínűleg túl alacsonyan történt a katapultálás, így a zuhanó gépből kilökődő pilótákat nem tudta már a rendszer felfelé navigálni.

Az elhunyt pilóták
A lezuhant repülőgép oktatópilótája, Janicsek András alezredes 1965-ben született. A több katonai kitüntetéssel rendelkező tiszt repülő műszaki főiskolát, majd katonai akadémiát végzett, és az elsők között vett részt Kanadában egy repülőgép-vezetői programon. Janicsek András három gyermek édesapja volt. A gép másik pilótája Ignácz Zoltán főhadnagy 1976-ban született. A fizika-testnevelés szakos tanári diplomával rendelkező fiatalember szintén részt vett a kanadai repülőgép-vezető programon.