Lusta, önző, de szeretjük

Garfield jellemében az a megragadó, hogy mindenki talál benne valami olyasmit, ami saját magában is megvan. Talán éppen ezért is szeretik annyira A lusta, kövér, önző, szemtelen és falánk macska meg van győződve, hogy ő a legokosabb lény a világon. Ennek némileg ellentmond az a tény, hogy érdeklődése eléggé egysíkú: az étkezéseken kívül nincs is igazán más témája. Bősz ellensége a fogyókúrának, kedvenc időtöltése pedig az alvás és gazdájának gyötrése. Szereti a lasagnét és a kávét, utálja a pókokat, a postásokat és a hétfői napot. Az egereket érdekes módon soha nem bántja, sőt különféle egyezségeket köt velük.

[caption id="" align="alignleft" width="420"] Harminc éve ezen a napon született Garfield, a világ legnépszerűbb macskája. A rajzoló, Jim Davis néhány hét után abba akarta hagyni a történetet, ám a közönség visszakövetelte kedvencét.
[/caption]

A képregény másik főhőse Jon, a gazdi, az örök vesztes. Ő álmodozó típus, a legtöbbször ügyetlen balek, akinek a nőknél sosincs szerencséje. A családhoz tartózik még Ubul (az eredeti változatban: Odie), a kutya, akinek észbeli képességei nem csapják ki a biztosítékot – mégis sokszor túljár Garfield eszén.

Jim Davis, a képregény szerzője egyszer azt nyilatkozta, hogy azért választott főhőséül macskát, mert a kutyáról már sok történet született, ő pedig nem szeret versenyezni. Ez a veszély nem is fenyegette soha: Garfield már 1982-re az egyik legnépszerűbb képregényfigura lett, az ezredfordulóra pedig világszerte 2600 újság jelentette meg Garfield kalandjait, a mintegy 250 milliós olvasótábor legnagyobb örömére.

Persze, Garfield nem csupán a lapokban hódít: idáig tizennégy rajzfilmben szerepelt, van honlapja az interneten, sőt, több helyen már szobrot is állítottak neki. Kalandjait 2004-ben, majd 2006-ban játékfilmben is feldolgozták. E két alkotásban Ubult igazi kutya játszotta, míg a főhőst számítógéppel helyezték a szereplők közé.