Pofára osztályozó biztonságiak

„A párommal bulizni indultunk a belvárosba” – meséli Zsuzsa – „Amikor az egyik táncos szórakozóhelyre tértünk volna be, őt megállították, mondván, a külseje alapján nem tesz eleget a face control és a dress control elvárásoknak. A párom kulturált polót és farmert viselt, de nekem meggyőződésem, hogy a rasztafrizurája miatt nem engedték be.” Számtalan hasonló történetet hallani az utóbbi időben, a legtöbb szórakozóhelyen bevált gyakorlattá vált, hogy a betérni kívánt vendégeket ruházatuk (dress code), vagy csupán ábrázatuk (face control) alapján szűrjék meg. A „kiválasztást” a bejáratnál az intézmények biztonsági őrei végzik, hol előre megszabott házirendre, hol a spontán megítélésre építve.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nemrég egymillió forintos büntetést szabott ki egy diszkriminációgyanús eset kapcsán, ám a törvényszegés határsávja rendkívül keskeny. Az üzemeltetők a saját házirend jogára és vendégeik nyugalmára hivatkoznak. Kapitány Nóra, a Belagio szórakozóhely szóvivője szerint a face control és a dress code egy felsőkategóriás szolgáltatás, amit a betérő elitvendégek tökéletes szórakozása érdekében alkottak meg nyugaton, majd honosítottak meg itthon is. „Vendégeink elvárják a kulturált környezetet, amihez az a minimum, hogy ne koszos ruházatú, igénytelen társaságban kelljen tölteniük az estét. Sokaknak már a tekintetéből kiolvasható, hogy probléma lesz velük.” Kapitány Nóra elmondta, a biztonsági őrök

Milliós bírság kirekesztő eljárásért

Idén márciusban már bíróságig is eljutott a face-control ügye: összesen egymilliós forintos bírság megfizetésére kötelezte az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Jam Pub szórakozóhelyet üzemeltető céget és a szórakozóhelyen biztonsági szolgálatot ellátó vagyonvédelmi társaságot, mivel azok megtagadták öt fiatal belépését egy 2007. februárjában tartott rendezvényre. A fiatalok etnikai megkülönböztetést gyanítottak elutasításuk mögött. A megbírságolt biztonsági szolgálat vezetője nem értett egyet az ítéletttel és kijelentette, a Fővárosi Bírósághoz fordul az ügyben.

kilencven százalékának nem kell elmagyarázni, mire kell figyelniük a beléptetéskor végzett „arcvizsgálat” során. Persze ha szükséges, a vezetőség felvázolja az igényeket. Amikor ez utóbbiakra kérdeztünk rá, a Kapitány Nóra úgy fogalmazott: „Az a lényeg, hogy azokat a személyeket nem szabad beengedni, akikről látszik, hogy kulturálatlanok, drogoznak, részegek, vagy éppen verekedni fognak.”

Barna Katalin, a budapesti Symbol Club marketingese lapunknak hozzátette, a face control és dress code meghirdetése már önmagában is szűrő szerepet tölt be. „Ezzel azt üzenjük, hogy vendégeink igényesebb közönség társaságára számíthatnak a rendezvényen” – jelentette ki. Elmondása szerint náluk a személyzet a megfelelő ruházaton kívül az ápoltságot, tisztaságot és az életkort ellenőrzi. Barna Katalin elmondta azt is, hogy nincsenek konkrét kritériumok (borosta, hiányos fogsor, kócos haj), amik kizárják a nem kívánatos elemeket. „Szó sincs arról, hogy a kevésbé dekoratív emberek kiszűrésére irányulna a face control” – hangsúlyozta.

A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület szerint azonban a fenti módszerek táptalajt nyújtanak a diszkriminációnak. „Sűrűn megesik, ha nem kívánt vendég érkezik a bejárathoz, hogy a falusi diszkók hirtelen zártkörű rendezvényekké válnak” – mondta lapunknak Földes Ádám, a szervezet jogásza. A szakértő szerint sok esetben a kiválasztás csupán arról szól, hogy tetszik vagy nem tetszik a biztonsági őrnek a betérni kívánt vendég. „Ilyenkor van, hogy ezt nyíltan közlik, de általában valami mondvacsinált okra hivatkoznak.”

Kolláth György alkotmányjogász elmondása szerint a közforgalmú helyeken csak akkor lehet megfelelő indoklás nélkül elutasítani egy betérő vendéget, ha zártkörű vagy magánrendezvény zajlik. Úgy véli, hogy szét kell válaszani a face control és a dress code fogalmát. „Az öltözködés lehet kritérium, ha azt az adott hely szabályzata lefekteti. A tulajdonos megszabhatja öltöny, nyakkendő vagy egyéb ruházat viselését, ami azonosul az adott hely jellegével.” Meglátása szerint azonban a face control egy teljesen másik problémakör. „Az arc az emberi méltóság döntő kifejezője. Nem tudok elképzelni olyan helyzetet, amikor az arcellenőrzés eszköze az emberi méltóság megsértése nélkül, diszkrimánció nélkül, törvényesen alkalmazható.” – véli az alkotmányjogász.

Party-szótár: mit takarnak a kódok?

Dress code: az adott szórakozóhelyhez megszabott ruházkodási minimum. Különböző szintű, tipusú dress code-ok léteznek, a hely stílusától függően (cool, elegant, stb.). Aki nem éri el a dress code minimumát, nem léphet be a szórakozóhelyre.

Face control: Hasonló szelekciós mechanizmus, mint a dress code. A ruházaton kívül a megjelenés egyéb elemei tartoznak ide. A szórakozóhelyek vezetői szerint az ápoltság, tisztaság és az életkor vizsgálatát takarja a kifejezés.

Color party: Olyan buli, melyen csak egy meghatározott színű ruhában érkezhetnek a vendégek. Így az eseményt hívhatják white party-nak (fehér), red party-nak (piros), black party (fekete).

Face control: Hasonló szelekciós mechanizmus, mint a dress code. A ruházaton kívül a megjelenés egyéb elemei tartoznak ide. A szórakozóhelyek vezetői szerint az ápoltság, tisztaság és az életkor vizsgálatát takarja a kifejezés.

Color party: Olyan buli, melyen csak egy meghatározott színű ruhában érkezhetnek a vendégek. Így az eseményt hívhatják white party-nak (fehér), red party-nak (piros), black party (fekete). Milliós bírság kirekesztő eljárásért Idén márciusban már bíróságig is eljutott a face-control ügye: összesen egymilliós forintos bírság megfizetésére kötelezte az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Jam Pub szórakozóhelyet üzemeltető céget és a szórakozóhelyen biztonsági szolgálatot ellátó vagyonvédelmi társaságot, mivel azok megtagadták öt fiatal belépését egy 2007. februárjában tartott rendezvényre. A fiatalok etnikai megkülönböztetést gyanítottak elutasításuk mögött. A megbírságolt biztonsági szolgálat vezetője nem értett egyet az ítéletttel és kijelentette, a Fővárosi Bírósághoz fordul az ügyben. -->