Csapdába ejtett tüntetők

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] A találkozón Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese vett részt - fotó: Darnay Katalin
[/caption] „Ki kell törni a demokrácia 22-es csapdájából” – jelentette ki csütörtökön Gyurcsány Ferenc miniszterenök közjogi méltóságok Országgyűlésben tartott találkozója után, amit a melegfelvonuláson történt események értékelésére hívott össze a miniszterelnök. A találkozón Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese vett részt. A kormányfő szerint a Magyar Köztársaság alkotmánya biztosítja a békés gyülekezés jogát, de a hétvégi felvonuláson történtek után át kell tekinteni, szükség van-e egyes jogszabályok módosítására.

Az esetleges törvénymódosítások szükségességével egyetértett a lapunknak nyilatkozó Kolláth György alkotmányjogász is. Álláspontja szerint az ellentüntetéseken elszabaduló agressziónak gátat lehetne vetni a megfelelő szabályozással. „Az 1989-ben született törvény teljes körű felülvizsgálata szükséges. A szellemisége európai, azon nem kellene változtatni, de jogilag kidolgozatlan és nem idomul az elmúlt évek tapasztalataihoz” – jelentette ki. Kolláth György módosítási javaslatokat is felvetett. Elképzelése szerint az előre bejelentett, spontán tüntetéseket nem kellene betiltani, hanem egy meghatározott helyre kellene korlátozni őket, egy, a londoni Hyde-parkhoz hasonló, előre kijelölt területre. „A rendbontókkal szemben pedig drákói szigorral kell fellépni” – véli az

Ne lehessen egy helyen tüntetni és ellentüntetni

A gyülekezési törvény módosítását szorgalmazta Burány Sándor, a MSZP budapesti elnöke. A politikus szerint az lenne a megfelelő, hogy egy időben, egy helyen egy tüntetést és egy ellentüntetést ne lehessen megtartani. Dénes Balázs, TASZ jogvédő szervezet elnöke elutasítja a módosító elképzelést, mondván egy demoratikus társadalomban természetes jelenség az ellentüntetés. „A kulcs a békés lebonyolítás és rendőrségi biztosítás” – tette hozzá.

alkotmányjogász. Példaként a németországi szabályozást említette, ahol biztosított a gyülekezési jog, ám visszavonható, ha az illető egy demonstráció folyamán súlyosan vét a törvények ellen.

A visszatartó erő hiányát nem vitatja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet sem. Ám szerintük nem a jogi környezeten kellene változtatni, hanem a jogalkalmazáson. A rendőrség és a bíróság tekintetében egyaránt. „Amint politikai töltetű lesz egy ügy, rögvest a bizonytalanság lesz az úr a jogalkalmazók körében” – nyilatkozta lapunknak Dénes Balázs, a szervezet elnöke.

A TASZ a napokban közleményben tiltakozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság tojásdobálókkal szemben meghozott enyhe végzései ellen. „A szombaton látott tojásdobálás nem véleménynyilvánítás, nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, aminek kapcsán nyomozást kellene elrendelni” – jelentette ki Dénes Balázs. Álláspontja szerint az erőszak megfékezésének a szigorú és határozott jogalkalmazáson túl az lehetne az eszköze, ha a politikai elit szereplői együttesen határódnának el az agressziótól. A közgjogi méltóságok egyeztetésével kapcsolatban a civil szervezet vezetője úgy nyilatkozott: „Attól függetlenül, hogy ki hívta össze ezt az eseményt, ez egy fontos első lépés lehet.”

Fegyelmi a rendőrségi mentős ellen

Budapest rendőrfőkapitánya utasítására tényfeltáró vizsgálat indult annak megállapítására, hibázott-e egy rendőrségi mentőautó személyzete akkor, amikor nem látott el egy idős nőt, aki a segítségüket kérte, illetve egy másik esetben, amikor egy ellátásra jelentkező hölgyet elláttak ugyan, csak késedelemmel. A BRFK vizsgálata szerint a mentő személyzete orvos szakmailag nem járt el helyesen, ezért az esettel kapcsolatban fegyelmi eljárás indult.