Egyszer eltűnnek az állványok

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Tíz év múlva lehet, hogy teljesen felújítva és állványok nélkül látható majd az Országház épülettömbje - fotó: Kallus György
[/caption]Egyáltalán nem zárható ki, hogy mintegy tíz év múlva nem lesz állványzat a Parlament körül. Így megtörténhet az, amire gyakorlatilag az 1980-as évek vége óta nem volt példa: teljesen felújítva és állványok nélkül látható majd az Országház épülettömbje. Erre azonban még majdnem tíz évig várni kell, mert az épület felújítása a Dunára néző rész jövőre befejeződő renoválása után az északi és a déli, majd a Kossuth Lajos tér felőli homlokzattal folytatódik.

Az állványok most az épület déli sarkánál, a dunai oldalon állnak. Két szakemberrel az állványzat tetején vagyunk, ahonnan pazar kilátás nyílik Budára. Mi azonban a parlamenti felújításra vagyunk kíváncsiak, tehát az épületet vesszük szemügyre, igencsak közelről. A régi és az új találkozásánál óriási a különbség: az épület sarkán, ahol a felújítás jelenleg tart, jól kivehető, hogy a déli homlokzaton még háborús golyónyomok látszódnak, a kövek majdnem feketék, a szobrok, díszek jóformán alaktalanok, elmálottak. „Ezen a helyen a tetőt eredeti angol pala fedi, amit még az építkezés idején, több mint száz éve hozattak egy nagy-britanniai bányából" - mutat egy csúcsos tetőrészre egyik kísérőnk. A felújított homlokzati rész viszont valósággal szemet gyönyörködtető. Közelről pompás látványt nyújtanak a királyszobrok. Felismerhető Mária Terézia, távolabb Hunyadi János, Mátyás, vagy éppen Zsigmond alakja. Az állványokról lejőve végigsétálunk az árkádok alatt. Ott még kisebb munkák zajlanak, viszont a falak, oszlopok majdnem hófehérek, és mint az egyik szakember elárulja, még elektromos galambriasztó is van a peremeken.

„A Parlament épületén kisebb javítások tulajdonképpen már az átadás után tíz-tizenöt évvel elkezdődtek, mert egyes kövek akkor málásnak indultak" – mondta lapunknak Lukács József, az Országgyűlés Hivatala építészeti osztályának vezetője. Az ország házát sóskúti és biai mészkőből építették. Az építkezéskor az volt a fő szempont, hogy könnyen és gyorsan megmunkálható anyagból készüljön az épület, illetve a fővároshoz közeli bányából szállítsák a köveket. A felújításhoz viszont keményebb, fagyállóbb süttői mészkövet használnak. Olyan nagyságrendű felújítás, mint ami az épület dunai homlokzatán 1988-89 óta zajlik, és 2009 végére befejeződik, nem volt korábban. A második világháború után a belövések helyét téglával falazták be, az 1950-es években már módszeresebb, ütemezett felújítás folyt. Az utána következő évtizedekben a Kossuth tér felőli homlokzat egyes részeit renoválták, illetve megerősítették a kupola támfalait és az üléstermek homlokzatát, ahol teljes kőcserét végeztek.

A legnagyobb, máig tartó felújítás a Dunára néző északi kőtorony renoválásával kezdődött, és a folyóra néző homlokzat felújításából már csak egy kisebb rész van hátra. „A felújítást ésszerű műszaki szakaszokban végezzük. A munkák általában a fűtési szezon végével kezdődnek, és a fűtési szezon kezdetéig tartanak. A költségvetés évente egymilliárd forintot biztosít a homlokzat felújítására" – mondta Lukács József. A szakember hozzátette: az épület renoválásának következő szakasza az északi és a déli homlokzattal folytatódik. A Parlamentnek ezen a szárnyán azonban vezető politikusok irodái is találhatók, ezért még nem lehet tudni, melyik homlokzat újul meg előbb. Az Országház felújításának utolsó fázisában a Kossuth téri homlokzatot renoválják. Utána végképp eltűnhetnek az épületet körülvevő állványok, mert az adódó kisebb kőmunkákat alpinista módszerrel is ki lehet javítani.

Felújítás generációkon át

A Parlament felújítását a helyszínen és a „háttérben" mintegy 120-150 ember végzi. Az épületen kőfaragók, ácsok, asztalosok, díszműlakatosok, bádogosok, tetőfedők, villanyszerelők, restaurátorok, ritkábban szigetelők dolgoznak. Mindegyik csoport 10-20 emberből áll. A „háttér" a bányát és a műtermeket jelenti. Ezekben Süttőn és Ürömön kőfaragók és kőszobrászok tevékenykednek. Arra a kérdésre, hogy ugyanazok a szakemberek végzik-e a felújítást, Lukács József úgy válaszolt, attól függ, ki a kivitelező. Megemlített viszont egy érdekességet. Vannak olyan szakemberek, aki tanulóéveiket a Parlament felújításával töltötték, és még nyugdíjasként is dolgoztak az épület renoválásán. „Kőfaragó generációk nőttek fel az Országház felújításán" - mondta az építész.