Feltérképezik a szakmákat

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Elsősorban a fizikai munkakörökbe keresnek szakmunkásokat
[/caption] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségével július végére munkaerőtérkép készül, amely megmutatja, hogy az országban hol, milyen szakmunkásokra van igény – mondta Bókay Endre MSZP-s képviselő. Magyarországon jelenleg mintegy 100-120 ezer olyan állást tartanak nyilván, amelyet szakképzetlen munkaerő miatt nem tudnak betölteni a cégek. Bókay Endre szerint ez az oka annak, hogy a vállalatok kénytelenek Szlovákiából vagy Romániából verbuválni jelentkezőket, így fordulhat elő, hogy például Győrben és Esztergomban sok szlovákiai dolgozik.

Hiányszakmák leginkább az építőiparban és a műszaki területen vannak. Weinper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője lapunknak elmondta, főleg fizikai munkakörökbe keresnek szakmunkásokat. Jelentős regionális különbségek is vannak az országon belül: rossz a helyzet Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, míg a fővárosban nincs akkora hiány a szakképzett munkaerőből.

Hiány és túlkínálat a szak- és középfokú képzésben

Hiányszakmák a szakképzésben:

ács-állványozó,

asztalos,

gépi forgácsoló,

hegesztő,

lakatos,

kőműves,

műanyagfeldolgozó,

műszerész,

szerszámkészítő,

villanyszerelő.

Hiányszakmák a felsőfokú képzésben:

mérnök,

számvitel.

Túlképzés van a középfokú képzésben a művészeti szakmákban, közművelődési és kommunikációs területen. Gyakori, hogy az ilyen, középfokú végzettséget igénylő szakmákban diplomásokat foglalkoztatnak. A szakképzésben hasonló folyamat játszódik le: technikus dolgozik szakképzett munkást igénylő munkakörben, így a szakképzett munkaerő betanított munkát kénytelen végezni.

Weinper Mária a hazai szakképzési helyzet egy másik problémáját is megemlítette: az iskolarendszerű képzés merev, kevésbé felel meg a piaci elvárásoknak. A felnőttoktatásban már kedvezőbb a kép. Az osztályvezető példája szerint a tanfolyamok jobban igazodnak az igényekhez: ha például kutyakozmetikusra van szükség, akkor azt képeznek. Nem mellékes az sem, hogy hiány vagy túlkínálat nemcsak a szakképzett munkaerő esetében van, a felsőfokú végzettségűek is ugyanúgy megszenvedik ezt a problémát. Weinper Mária azt mondta: a pedagógusok, a közgazdászok, a jogászok és a mérnökmenedzserek esetében telített a piac, míg tipikus hiányszakma a diplomásoknál a számvitel.

A szakképzés és a munkaerő-piaci igények között a munkavállalók szerint sincs összhang. A magyar szakképzési rendszer azzal sem tud mit kezdeni, ha egy osztrák cég előszerződést köt egy szakmunkástanulóval, hogy az iskola befejezése után náluk, és ne itthon helyezkedjen el –említett egy konkrét esetet Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A munkavállalók képviselője ehhez hozzátette: ilyen példákat leginkább Nyugat-Magyarországról lehet hozni. Ott előfordul, hogy egy szakács átmegy dolgozni Ausztriába, mert azzal 1200 eurót keres, és még abban is biztos lehet, hogy betartják az előírásokat, és nem 14-16 órát dolgoztatják. Borsik János szerint a szakképzés átalakítását jobban lehet tervezni, ha elkészül a munkaerőtérkép, amelynek segítségével a képzett szakmunkások hiányának gondját is orvosolni lehet.

ács-állványozó,

asztalos,

gépi forgácsoló,

hegesztő,

lakatos,

kőműves,

műanyagfeldolgozó,

műszerész,

szerszámkészítő,

villanyszerelő.

Hiányszakmák a felsőfokú képzésben:

mérnök,

számvitel.

Túlképzés van a középfokú képzésben a művészeti szakmákban, közművelődési és kommunikációs területen. Gyakori, hogy az ilyen, középfokú végzettséget igénylő szakmákban diplomásokat foglalkoztatnak. A szakképzésben hasonló folyamat játszódik le: technikus dolgozik szakképzett munkást igénylő munkakörben, így a szakképzett munkaerő betanított munkát kénytelen végezni. Elsősorban a fizikai munkakörökbe keresnek szakmunkásokat Szakmunkásképzés -->