Moholy-Nagy születésnap a Nemzeti Galériában

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Moholy-Nagy László: Én
[/caption]2008.július 17., csütörtök

11.00, 16.00
TÁRLATVEZETÉSEK a Természet és technika – Az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916–1923 című kiállításon. A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.

18.00
FILMVETÍTÉS (A filmvetítésen való részvétel ingyenes.)
Párhuzamos töredékek – Moholy-Nagy családi legendárium. (Dessewffy Zsuzsanna, dokumentumfilm, 2003., 54 perc)
Dessewffy Zsuzsanna dokumentumfilmje Moholy-Nagy László és testvére, Nagy Ákos életét, sorsát mutatja be. A testvérek az első világháborúban szakadtak el egymástól: Moholy-Nagy útja Németországon és Amerikán keresztül vezetett a világhír felé, míg Nagy Ákos a Szovjetunióba került, s ott lett a sztálinizmus áldozata. Történeteiket gyerekeik mesélik el, egyikük magyarul, Amerikában, másikuk oroszul, Németországban. Az ő történetük és kapcsolatuk is lebilincselő epizódja a múlt század európai drámájának.

19.00
Beszélgetés a film rendezőjével, Dessewffy Zsuzsannával.

Moholy-Nagy László avantgárd festő, szobrász, grafikus, fotóművész, ipari formatervező, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője, teoretikus, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a 20. századi avantgárd művészet nemzetközileg elismert, nagyhatású alakja. A Tanácsköztársaság után előbb Bécsben, majd Berlinben élt, ahol haladó szellemű művészi csoportokkal (MA, Gestaltung-csoport) működött együtt. 1923–28 között előbb a weimari, utóbb a dessaui Bauhaus tanára, Walter Gropius munkatársa volt. Ezután Berlinben élt, majd 1937-ben Gropius meghívására Chicagóba utazott, s véglegesen ott telepedett le: a New Bauhaus – American School of Design igazgatója lett. 1939 februárjában megalapította saját, School of Design elnevezésű iskoláját, amely 1944-ben Institute of Design néven főiskolai státust nyert. 1946-ban bekövetkezett haláláig itt tanított.

A Magyar Nemzeti Galériában augusztus 24-ig látható Természet és technika – Az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916–1923 című, különleges összeállítású kiállítás a világhírű magyar művész korai korszakára, a pályakezdéstől a Bauhausba történt meghívásig eltelt néhány évre összpontosít. Azt elemzi, hogy miként lett a jószerével autodidakta fiatalemberből az első világháború végét megelőző és követő évek egzisztenciális hányódásai és szellemi hullámverései között az egyetemes konstruktivizmus mértékadó mestere, a 20. század egyik legnagyobb hatású művészetpedagógusa. A kiállítás a családi, történelmi, hazai és nemzetközi kontextust tárja fel, és ebben a keretben mutatja be e hihetetlen dinamikájú művészi pálya gyors metamorfózisait az expresszionizmustól a dadaizmuson át a konstruktivizmusig; azt, hogy Moholy-Nagy hogyan került a magyar aktivista mozgalom pereméről a nemzetközi művészet élvonalába. A látogató dokumentumok – fényképek, folyóiratok, könyvek, kiáltványok, plakátok – és eredeti műtárgyak széles köre révén bepillantást nyer a magyar és a nemzetközi avantgárd történetébe, kapcsolataiba, miközben kézzelfogható közelségbe kerülnek a tízes–húszas évek mozgalmainak csomópontjai, műhelyei és katalizátor-egyéniségei. A kutatás nemcsak a Moholy-Nagy-életmű alakulására vonatkozóan tárt fel új összefüggéseket, hanem az avantgárd művészeti kezdeményezések terjedésére és a magyarok ebben játszott szerepére vonatkozóan is. A kiállítás mindezt rendkívül látványosan mutatja be, amerikai, németországi, svájci és hazai köz- és magángyűjtemények anyagára támaszkodva. Moholy-Nagy korábban itthon soha nem látott művei (a New York-i Salgo Alapítvány és a művész lánya, Hattula Moholy-Nagy gyűjteményéből) mellett a magyar és a nemzetközi avantgárd olyan személyiségei szerepelnek a tárlaton, mint Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Tihanyi Lajos, Mattis Teutsch János vagy a dadaizmus legendás vezéregyénisége, Kurt Schwitters. A műtárgyakat és dokumentumokat az „új látás” jegyében vetítések egészítik ki: az 1928-as Kinetikus konstruktív rendszer négydimenziós, digitális modellje (Peter Yeadon munkája), valamint Moholy-Nagy László A nagyváros dinamikája című forgatóköny-vázlatának (1921–1925) 2006-os adaptációja, melyet Andreas Haus berlini csoportja készített.

A kiállítás címe: Természet és technika – Az újraértelmezett Moholy-Nagy 1916–1923
Megtekinthető: 2008. augusztus 24-ig.
www.mng.hu