Olcsóbb lesz a tej, ha házhoz jön

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Száz forinttal olcsóbban adhatnák a gazdák a tejet, ha kikerülik a felvásárlókat és a kereskedőket
[/caption] A feldolgozókat és a kereskedőket kikerülve közvetlenül is értékesítenék a termelők a tejet – erről döntöttek a gazdák a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmánya szervezésében a héten megrendezett megbeszélésen. A termelők azért indítják el közvetlen értékesítési mozgalmukat, mert tarthatatlannak tartják, hogy literenként csupán 80 forint körüli összeget kapnak a tejért, miközben az önköltségük gyakran a 90 forintot is eléri. Sok termelő és feldolgozó ezért nem tud jövedelemhez jutni a tevékenységéből. Mindezek mellett a boltban 170 és 250 forint közötti áron értékesítik a kereskedők a dobozos tejet, a gazdák szerint a magas ár hasznát csak a kereskedők fölözik le.

A termelők a közvetlen árusítással azt szeretnék elérni, hogy ők is lássanak pénzt a tejből, amellett, hogy a fogyasztók is a jelenleginél jóval kedvezőbb áron juthassanak az egészséges italhoz. A tervek szerint a termelőktől közvetlenül akár száz forinttal is olcsóbban lehetne tejhez jutni, literenként körülbelül 140 forintért.

Hogy hogyan is nézne ki a gyakorlatban a közvetlen árusítás? Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára lapunknak elmondta, hogy a kisebb, 50–150 jószággal rendelkező tehenészetek közvetlenül a telephelyük melletti település lakosainak forgalmazhatnák a frissen fejt, nem fölözött, nem pasztőrözött tejet. Mint mondta, a közelmúltban már több helyen el is kezdtek szervezkedni a termelők, és ki is építették saját értékesítési hálózatukat. Gyakran ez úgy történik, hogy beszereznek egy-két kisebb hűtős tartálykocsit, és ezekkel járva a környező falvakat árusítják a tejet. Tudomása szerint Békés megyében legalább három településen létezik hasonló tejeskocsis árusítás, de Pest megyében és a Dunántúlon is működőképesnek bizonyult a megoldás.

A szigorúan szabályozott tejpiacon ennek az értékesítési formának is megvan a jogszabályi háttere, komoly higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelni, ezért a fogyasztók biztosak lehetnek benne, hogy kiváló minőségű árut kapnak a pénzükért. „Az első visszajelzések nagyon pozitívak a lakosság részéről, sokszor már délelőtt 10–11 órakor kifogy az olcsón árult igazi tej a tartálykocsiból” – mondta Tóth István.

Nagyobb városokban, ahol nehézkes lenne a tejeskocsis megoldás, tejcsarnokok felállítását, alkalmi árusítóhelyeken vagy a piacokon történő közvetlen megjelenést tervezik a gazdák. „Most összegyűjtjük az eddigi tapasztalatokat, és megvizsgáljuk, hogyan lehet a lehető legtöbb tejet a leghatékonyabb módon közvetlenül árusítani” – magyarázta a titkár, majd hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy ez a próbálkozásuk felborítaná a tejpiac jelenlegi működését, és megszüntetné a mostani rendellenességeket, de reményei szerint legalább elgondolkodtatja az embereket. „Talán ez hasznosabb próbálkozás, mintha az utakra vonulnánk, vagy a csatornába öntenénk a tejet” – véli.

Semmi kivetnivalót nem talál abban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, ha a gazdák saját maguk árusítják a tejet. „Teljesen józan piaci magatartás, ha nehéz helyzetben próbálnak maguknak más értékesítési csatornákat találni a termelők. Annak ellenére, hogy bizonyos szempontból ezzel a kereskedők versenytársai lesznek.”

Egyeztetnének az áruházakkal

A napokban levélben fordulnak a kereskedelmi láncok képviselőihez a tejtermelők, ebben arra szólítják fel őket, hogy igazodjanak az uniós gyakorlathoz, és a hazai termékek adják a kínálat 80 százalékát, az import ne haladja meg a 20 százalékot. Becsléseik szerint ugyanis a tejtermékeknél most közel 30 százalékos az import aránya Magyarországon. Arra is szeretnének választ kapni a termelők, hogyan lesz a 80 forintos felvásárlási árból 240 forintos fogyasztói ár. Ha nem hoznak eredményt az egyeztetések, nem kizárt, hogy végső elkeseredésükben a termelők radikálisabb eszközökkel fognak tiltakozni.