Tombol a meggybotrány

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Ha nincs megegyezés, az idén a fán maradhat a meggy
[/caption] Az idén a fán maradhat a meggy. Nemcsak az alacsony felvásárlási ár miatt háborognak a termelők, még abban sem biztosak, hogy egyáltalán hozzájutnak-e a kilónkénti 60 forinthoz. Ez az összeg csupán az önköltségük felét fedezi. Azt sem helyeslik, hogy a felvásárlók kartellbe tömörültek, és például a szabolcsi Nyírderzs 25 kilométeres körzetében ugyanolyan olcsón veszik át a meggyet. A tavalyi 100 százalékos fagykár után ez az újfajta felvásárlási módszer újabb érvágás a mezőgazdaságból élők számára. De nem csak a termelők, a meggyszedő napszámosok is munka nélkül maradhatnak.

„A tisztességtelen piaci magatartás miatt versenyhivatali vizsgálat kezdeményezését javasolja Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés” – mondta Doka Diána, a térségi helyhatóság sajtóreferense. Véleményüket azzal támasztották alá, hogy Európában a becsült adatok szerint a meggytermés 300 ezer tonna lesz, ami lényegesen kevesebb a többéves átlagnál, s a környező országokban is 30-50 százalékkal kisebb a hozam. „Ilyen esetben a nemzetközi piac reakciója árfelhajtó, Magyarországon viszont nem ez dominál, a kezdetektől mindössze 50-60 forintot fizetnek kilogrammonként a meggyért” – írták levelükben a miniszternek. Szerintük bizonyos körök irreális mértékben letörik a felvásárlási árakat, teljes veszteségbe és jövőbeni reménytelenségbe sodorva a termelőket.

Elvileg úgy volt, hogy Gráf József szerdán tárgyalt volna a meggytermelők képviselőivel a felvásárlási árakról. A szakminiszter azonban nem ment el a tárgyalásra, őt Máhr András szakállamtitkár helyettesítette. „Több megoldást is el tudunk képzelni. Vagy garantáljanak egy minimum felvásárlási árat, vagy csökkentsék az élelmiszerek áfakulcsát, de sokat segítene, ha a chilei cseresznyét kiszorítanák a piacról” – mondta lapunknak Budai Gyula. A Magosz szövetségi igazgatója hozzátette: ígéretet kaptak arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal soron kívül, tehát gyorsabban vizsgálja ki a kartellgyanút. „A munkaügyi tárca pedig megígérte, hogy felülvizsgálják az idénymunkásokra vonatkozó szabályokat, mert jelenleg senkinek sem éri meg a jelenlegi kékkönyv szerint foglalkoztatni embereket” – mondta Budai.

Gráf József szerint viszont a kormány törvényes keretei rendkívül szűkek, nincs lehetőség például arra, hogy előírják a felvásárlóknak, mi az a minimálár, amit fizetniük kell a meggyért. „Megoldást az jelenthet, ha a zöldség-gyümölcs termesztők is összefognak, hasonlóan például a baromfiágazat képviselőihez, és közös vállalkozások segítségével a termeléstől az értékesítésig kézben tartják a folyamatokat. Így nem lesznek annyira kiszolgáltatva a piacnak” – magyarázta az agrárminiszter.

Hozzátette: Magyarországon a törvényi szabályozás csak azt köti ki, hogy beszerzési ár alatt nem lehet értékesíteni. A minimálár kategóriáját azért nem lehet kormányzatilag elrendelni, mert ebben az esetben, ha a feldolgozóknak keletkezne veszteségük, akkor a kormánynak kellene kárpótolnia őket. Szerinte a meggy-kérdésben egyébként is „elaludtak”, hiszen két hét múlva vége a szezonnak, és már nincs idő semmilyen lépésre. Mindenesetre tiltakozásuk jeléül ma meggyet öntenek a gazdák az Országgyűlés Kossuth téri parkolójába.