Válságban az ingatlanpiac, és nem tudni, meddig tart

Az ingatlanpiaci válságot jelzi, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben harminc százalékkal kevesebb használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel ezelőtt, az első hat hónapot tekintve pedig 15 százalékos a csökkenés. Megtorpant tehát a lakásépítés, illetve a már megkezdett projekteket nem fejezik be az építtetők. Különösen nagy a visszaesés, ami az értékesítésre épített ingatlanokat illeti, de a korábbinál jóval kevesebb azoknak a száma is, akik saját lakásukra kérték meg a használatbavételi engedélyt. Településnagyság szerinti bontásban a legnagyobb visszaesést Budapest, illetve a falvak produkálták; a vidéki városokban jobb a helyzet.

Pesszimizmus jellemzi a piacot, az árak és a bérleti díjak stagnálnak, az építési költségek emelkednek. Ez már az Ecostat gazdaságkutató második negyedéves ingatlanpiaci jelentése szögezi le, amely szerint a következő fél évben sincs esélye annak, hogy a helyzet számottevően javuljon. Az anyag szerint az újépítésű lakások, házak iránti kereslet csökken, így ezen a részpiacon jelentős a kínálat, és elnyúlik az értékesítési idő. Az ingatlanok eladási ára egyre inkább alku tárgya, és a nehezen és lassan értékesíthető új lakások forgalmának gyorsítására jelentős kedvezményeket adnak. Az egyedi, igényes lakóingatlanok iránti kereslet viszont továbbra is erős.

Ami a használt lakásokat illeti, növekszik a nagy, jó beosztású lakások iránti igény, ebben a szegmensben még árnövekedéssel is lehet számolni – állapítja meg az Ecostat. Különösen a pesti és a budai zöldövezet, illetve a megyeszékhelyek jó helyen fekvő lakásai iránti kereslet emelkedik, ugyanakkor nehéz és egyre hosszabb ideig tart a kevésbé korszerű, magas közös költségű, hagyományos építésű, illetve a lakótelepi lakások értékesítése. A használt, kisméretű lakások értékesítési ideje növekszik, és a garzonlakások iránti kereslet is tovább csökken.

M. S. -->