Változatos utakon a parlamentbe

[caption id="" align="alignleft" width="160"] Orbán Viktor hét éve a 4-es út egy szakaszának alapkövét tette le
[/caption]Gyurcsány Ferenc
A miniszterelnök pécsi KISZ-titkárként kezdte, majd a rendszerváltáskor a pénzügy világába nyergelt át. Munkatársa, igazgatója, majd vezérigazgatója volt különböző pénzügyi tanácsadó cégeknek. Fordulat 2002-ben állt be pályáján: ekkor lett Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója, és csak idő kérdése volt, mikor lesz a kormány tagja. Erre egy évet kellett várni: Gyurcsány 2003-ban megkapta a sportminisztérium vezetését, 2004 októberében pedig miniszterelnök lett. A kormányfőtől nemrég egy tévéműsorban megkérdezték, visszamenne-e az üzleti világba, mire úgy válaszolt: "Én? Soha, soha. Az a dolgom, hogy szolgáljam ezt az országot, kormányon vagy ellenzékben."

Orbán Viktor
A 80-as évek derekán több, mai is aktív politikus kezdett közéleti tevékenységbe az ELTE jogi karán: szakkollégiumot alakítottak, folyóiratot hoztak létre. Az egyik "szervezkedő" Orbán Viktor volt. Az egyetem elvégzése után rövid ideig kutatóként dolgozott, közben Angliában tanulmányozta a liberális politikai filozófia történetét. Orbán igazi politikai karriere 1988-ban a Fidesz megalapításával kezdődött, a mostani ellenzéki vezér akkor 25 éves volt. A pártnak alapítója, egyik szóvivője. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, 1989-ben beszédet mondott Nagy Imre és mártírtársai temetésén, 1990-től pedig már országgyűlési képviselő az akkora országosan ismert politikus.

Göncz Kinga
Valószínűleg kevesen tudják, hogy a Magyar Köztársaság külügyminisztere pszichiáter. Göncz Kinga ugyanis orvostudományi egyetemre járt, pszichiátriai szakvizsgát tett. Szakmájában kezdett el dolgozni, adjunktus is volt az orvosi rehabilitációs intézetben, később az ELTE-n, majd külföldi egyetemeken tanított. Szociálpszichológiai ismereteit a Medgyessy-kormány tagjaként kezdte el kamatoztatni a politikában, miután a szociális és családügyi tárca államtitkára lett. Göncz Kinga ezután egyre fajsúlyosabb szerepet kapott a szocialista vezetésű kormányokban: tárca nélküli, aztán szociális miniszter, végül a második Gyurcsány-kormányban a külügyi tárca élén a magyar diplomácia vezetője lett.

Herényi Károly
Az MDF frakcióvezetője több szakmában is dolgozott, mielőtt a politizálást választotta. Érettségije után szakmunkás volt, később laborvezető a Csepel Vas- és Fémműveknél, aztán egy traktorgyárban és a Zöldértnél dolgozott. Herényi honlapja szerint a Vörös Október MGTSZ melléküzeme is a politikus munkahelyei közé tartozott ugyanúgy, mint a Hajtómű- és Felvonógyár. Az MDF képviselője egyébként gyógyszerkészítő szakmát tanult, vegyipari technikumban érettségizett. Herényi 1987-ben ruházati cikkek előállításával foglalkozó vállalkozó lett, felsőfokú tanulmányokat 2001-től folytat a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetében. Az MDF-ben 1989 óta politizál, a balatonföldvári szervezet alapítója.

Egyetemi katedráról a miniszteri bársonyszékbe, szakkollégiumból a parlamentbe, a cégek világából a miniszterelnökségig. Néhány példa arra, kiből lesz politikus Magyarországon. Lapunk arról készített összeállítást, milyen "előélettel", szakmai múlttal rendelkeznek politikusaink, honnan jöttek, mivel foglalkoztak, mielőtt miniszterségig, pártelnökségig, képviselőségig vitték volna. Íme néhány jellegzetes politikai karrier a rendszerváltás utáni Magyarországon.

[caption id="" align="alignright" width="260"] Gyurcsány Ferenc a belvizet felügyelte 2006-ban
[/caption]A pártvonalas
Az egykori MSZMP-tagok közül többen a mai napig aktív politikusok. Ennek az iránynak a jellemzője a párttagság mellett a több évtizedes minisztériumi munka, az "államigazgatási szamárlétra" végigjárása. Így lett politikus Horn Gyula és Kovács László. De ugyanebbe a kategóriába sorolhatjuk a KISZ-ből indult karriereket is. Mostani kormánytagok közül Kiss Péter volt korábban KISZ-titkár, de az Orbán-kormányban kancelláriaminiszteri tisztséget betöltő Stumpf István is KISZ-vonalon kezdte az ismerkedést a politikával.

A tudományos kutató
Az egyetemi oktatói munka, a tudományos élet is számos politikust termelt ki. Az Antall-kormány több tagja volt korábban egyetemi oktató, vagy kutatóintézetben, múzeumban dolgozó tudományos kutató, mint például a történész Für Lajos és a néprajzkutató Andrásfalvy Bertalan. De közgazdász szakemberként került miniszteri bársonyszékbe a Fidesz-kormány gazdasági minisztere, Chikán Attila, mint ahogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter is tudományos fokozattal rendelkező kutatóként kezdett el politizálni.

A pénzügyi szakember
Van, aki az üzlet és a bankok világából érkezett a politikába. Bár Medgyessy Péter múltjában is jelen volt a pártvonal, a korábbi miniszterelnök évekig bankvezérként dolgozott. Bajnai Gordon jelenlegi fejlesztési és gazdasági miniszter pénzügyi tanácsadó cégek munkatársa volt, de hasonlóan pénzügyi múlttal rendelkezik Draskovics Tibor igazságügyi és Matolcsy György korábbi gazdasági miniszter.

A fiatal demokrata
Szinte kizárólag fideszes politikusokra jellemző, hogy már egyetemi éveik alatt elkezdték az akkor még ellenzéki politizálás felé mutató közéleti tevékenységet. Az ELTE-n alakult Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumból indult Orbán Viktoré mellett Áder János, Deutsch Tamás, Kövér László és Fodor Gábor politikai karrierje. Ők már huszonévesen országgyűlési képviselők és az akkori Fidesz vezetői lettek, politikai indulásuk jóformán rögtön az egyetem elvégzése után kezdődött.

És a többiek
Kiszelly Zoltán politológus lapunk kérdésére elmondta, a felsorolt négy politikai karrier mellett még két tipikus politikusi pályafutás létezik. Az egyik az önkormányzati politikus, akinek helyben - egy településen, egy kerületben - van hátországa. Ilyen például Kósa Lajos debreceni polgármester, vagy a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, Tarlós István. A másik politikusi pályafutás az, amikor a pártok ifjúsági szervezetéből indul valakinek a karriere. Az MSZP-s Újhelyi István, az SZDSZ-es Gusztos Péter, a fideszes Szijjártó Péter és az MDF-es Almássy Kornél is így lett politikus. Kiszelly szerint Nyugaton azért alakulnak másként a politikusi karrierek, mint nálunk, mert ott számít a politikai teljesítmény. Ha valaki helyi szinten sikeres, feljebb, komolyabb pozícióba tud lépni, míg itthon sokkal inkább a pártok vezetőin múlik, melyik politikus milyen tisztséget tölthet be. "Magyarországon a rendszerváltáskor alakult ki az új politikai elit" - mondta a politológus. Kiszelly hozzátette, manapság a pártok tudatosan próbálják utánpótlásukat biztosítani, ezért vezetői képzéseket szerveznek, de ezek nem mindig sikeresek.