A biztonság súlya a levegőben

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A légikatasztrófák a legritkább esetben vezethetők vissza egyetlen okra. FOTÓ: AFP
[/caption]Az elmúlt két hétben két súlyos katasztrófa történt a világban. Kírgíziában hatvannyolcan, Spanyolországban 154-en haltak meg, mindkét gép a felszállás után nem sokkal zuhant le. „Ez nem azt jelenti, hogy globálisan növekedett a katasztrófák száma, vagy hogy kevésbé biztonságos közlekedés a repülés, mint eddig – mondta Domokos Ádám, a Közlekedéstudományi Intézet légügyi tagozatának vezetője.

– Sőt, éppen ellenkezőleg. Annak ellenére, hogy a légiforgalom folyamatosan növekszik – tavaly nyáron már 2,3 millió gép repült át Európa légterén –, a balesetek száma csökken. A légi katasztrófák statisztikáit nyilvántartó hivatal, a genfi székhelyű Aircraft Crashes Record Office adatai szerint, tavaly történt a legkevesebb légi katasztrófa: 136 baleset volt, a legkevesebb halálos áldozatot pedig négy éve regisztrálták, akkor 766-an haltak meg. 1972-ben haltak meg a legtöbben légi balesetben, 3214-en. (Összehasonlításképpen: Magyarországon tavaly ezernél is több halálos áldozatot követeltek a közúti közlekedési balesetek.)

Egy repülőút legkritikusabb szakasza a felszállás, ahogy a múlt heti két katasztrófa is, a légi balesetek hetven százaléka ekkor következik be. Azt azonban még mindig nem lehet pontosan tudni, mi okozta a tragédiákat. Megindultak a találgatások, amelyek között előkelő helyet kap az utóbbi időben több szakértő által emlegetett figyelmeztetés: a kerozin árának emelkedése azzal is együtt járhat, hogy a társaságok kevesebb pénzt tudnak fordítani a biztonságra.

Domokos Ádám szerint ez lehetetlen: szerinte ezen senki sem spórol, nem is teheti. Nemzetközi egyezmények sora szabályozza, milyen biztonsági előírásokat kell betartani a légitársaságoknak – mondta el. – Igaz ugyan, hogy korábban az üzemanyag költség az összes költségek harminc százalékát tette ki, ma már a felét, de ezt nem a biztonságon, inkább a kiszolgáló személyzeten takarítják meg. Szinte minden nagy légitársaság több száz fős elbocsátásokat jelentett be az elmúlt egy év alatt.

Sok százan ellenőriznek

A gépeket nem csak akkor ellenőrzik, amikor valami baj van, hanem minden repülés előtt és után. Ezek előírásszerű rutinvizsgálatok, és időről időre nagykarbantartásokat is végeznek. „Amikor leszáll egy gép, a szerelők konzultálnak a repülő személyzetével, aik kötelesek írásos formában jelenteni, hogy észleltek-e hibát, valamit, ami a normálistól eltér, ha igen, azt megvizsgálják, de ha nem, akkor is alaposan ellenőrzik a gépet – magyarázta Székács Krisztián, a Malév műszaki igazgatója. – Ez az átvizsgálás a gyártó időről időre frissülő előírásai alapján történik. Ezen túlmenően minden országban van olyan légügyi hatóság, amelyik ellenőrzi, hogy a társaság minden nemzetközi jogszabályt, előírást, szabványt betart-e.”

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Az áldozatok hozzátartozóinak, persze, nem vigasz, de a gépeket nem csak akkor ellenőrzik, amikor valami baj van. Hanem minden repülés előtt és után. FOTÓ: AFP
[/caption]Amikor egy repülőgép több ezer órát repült, nagyobb karbantartás következik. Olyankor 20-25 repülőgépszerelő is dolgozik a gépen, akik szétszedik, átvizsgálják, tesztelik, majd összerakják, és mielőtt újból forgalomba áll, újból tesztelik annak rendszereit. „Aki kételkedik a repülők műszaki felkészítésében, annak azt érdemes tudni, hogy minden felszállás előtt számos szakember ellenőrzi, minden rendben van-e és amúgy is több szervezet, szolgálat, sok száz ember áll egy gép mögött” – mondta Székács Krisztián.

Sőt, a gyártók a baleseteket is kiemelten figyelik. Amikor egy éve Kínában egy gép üzemanyagtartálya kilyukadt, azonnali kötelező ellenőrzések végrehajtását írták elő a típusra. Addig nem repülhettek, amíg át nem vizsgálták valamennyit. Légikatasztrófák alkalmával egy független szakmai balesetvizsgáló csporot vizsgálja az esemény okát. A helyszínen próbálják kideríteni volt-e műszaki oka volt a balesetnek, aztán ajánlásokat fogalmaznak meg a gyártóknak, hogy tovább tökéletesítsék a rendszereket.

Idősen is lehet

Balesetek után a repülők viszonylag magas életkorát is sokan felvetik. Székács Krisztián szerint ez nem probléma: a polgári repülésben egyes típusok akár több évtizeden át is biztonsággal repülhetnek, így például a spanyol és kirgiz tragédiákban odaveszett 15, illetve harminc éves gépek nem számítanak idősnek. A műszaki berendezéseket, hajtóműveket, az új technikai eszközöket ugyanis az éves nagyjavítások alkalmával folyamatosan felújítják, frissítik és ezeket a rendszeres légialkalmassági vizsgákon is szigorúan ellenőrzik.

Székács Krisztián szerint a tapasztalatok azt mutatják: a légikatasztrófáknak a legritkább esetben vezethetők vissza egyetlen okra. A repülőgépeket ugyanis úgy építik meg, hogy a pilóta tévedése, vagy egy műszaki hiba önmagában ne vezethessen balesethez. Azokat általában hibák sorozata, vagy a véletlenek egybeesése okozza. Mindenesetre az igazgató véleménye az, hogy repülni még mindig a legbiztonságosabb közlekedés a világon. Azt mondja nincs: még egy olyan jármű, aminek annyira odafigyelnek a műszaki karbantartására és biztonságára, mint a repülőkére.

Veszélyforrások a repülésben

Leállnak a hajtóművek
2008. január 17-én a British Airways Boeing 777-esének hajtóművei leszállás előtt, Nyugat-London felett felmondták a szolgálatot. A gép vitorlázva tette meg a hátralévő utat, a Heathrow kifutópályája előtt a füvön landolt.

Robbanás a fedélzeten
1988 áprilisában az amerikai Aloha légitársaság Boeing 737-esének teteje csaknem nyolc méteres szakaszon szakadt le egy robbanás miatt. A gép törzse meghajlott, de nem tört ketté. Egy utaskísérő vesztette életét a balesetben.

Kiesik az ajtó
2006 augusztusában a TAM brazil légitársaság Fokker 100-asának ajtaja felszállás után Sao Paulo külvárosa felett kiesett. Senkinek nem esett bántódása. 2005-ben Helen Clark új-zélandi miniszterelnök gépe viharba került, a rázkódó jármű ajtaja felpattant. Két kísérőnek sikerült megtartani, megakadályozva a fedélzeten a hirtelen légnyomáscsökkenést.

Repedés az üvegen
A Malév flottájában az elmúlt években az volt a legnagyobb műszaki probléma, hogy 2007 nyarán megrepedt az egyik Fokker ablakának egyik nem teherviselő rétege. A Brüsszelbe induló járat visszafordult, de senki nem volt veszélyben.

Idegen test pattan a gépre
2000 júliusában a New Yorkba induló Air France-Concorde futóművének abroncsát egy másik utasszállító hajtóművéről leszakadt fémdarab sértette meg a kifutópályán. A leváló abroncs sérülést okozott az egyik hajtóműben, amely kigyulladt. A gép ennek ellenére felszállt, majd egy szállodába csapódott. 113-an haltak meg.

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Amikor egy repülőgép több ezer órát repült, nagyobb karbantartás következik. FOTÓ: AFP
[/caption]Állatok a gépben
1996 februárjában a dominikai Puerto Plata repülőteréről induló Birgenair Boeingjének műszerei már a felszállás idején helytelen értékeket mutattak. Később a pilóták az ellentmondásos adatok miatt rosszul navigáltak, az utasszállító az óceánba csapódott. A hetekig a reptéren veszteglő gép sebességmérőjének Pitot-csöve tömődött el egy darázsfészek miatt.

Sűrű köd és rossz kommunikáció
1977-ben Tenerife kis repülőterén szokatlanul sok nagy gép torlódott fel. A leszálló sűrű köd tovább nehezítette a helyzetet. A PanAm Boeing 747-esének legénysége elvétette a kijáratot, miközben a KLM 747-ese indulni készült, és félreértve a torony üzenetét meg is kezdte a felszállást. A két gép a kifutón ütközött össze, 622-en vesztették életüket.

Az irányítók hanyagsága
2002-ben a levegőben ütközött össze a DHL csomagküldő Boeingja és a baskír légitársaság gyerekeket szállító Tu-154-ese. A gépeket irányító svájci szolgálat későn vette észre, hogy a Tupoljev és a Boeing egymást keresztező és megegyező magasságú folyosón halad: a szolgálatosok egyike pihent, a másik egy gép fogadásával volt elfoglalva. A német szektorban észlelték a helyzetet, de nem tudtak kommunikálni a svájciakkal. Amikor a svájci szolgálatos rájött, mi történik, süllyedésre irányította a baskír gépet, miközben a gép ütközéselkerülő rendszere emelkedésre adott utasítást. A kapitány egyikre sem reagált, később pedig a földi központ utasítását követte – miközben a Boeing az ennek ellentmondó gépi irányítást követte. A balesetben 52-en haltak meg.

Oxigénhiány a fedélzeten
Százhuszonegy ember vesztette életét 2005 augusztusában, mikor a Helios ciprusi légitársaság járata Athénnál egy hegynek csapódott. A légkondicionáló meghibásodása miatt a fedélzeten lévők a légnyomáscsökkenés miatt elvesztették az eszméletüket, a gépet robotpilóta navigálta, majd irányítás nélkül repült, amíg ki nem fogyott belőle az üzemanyag.

Légikataszrófák 2008-ban

2008. február 22. VENEZUELA: Röviddel a felszállás után az Andokban egy hegyoldalnak csapódott a Santa Barbara légitársaság repülőgépe, 46-an meghaltak.

2008. április 15. - KONGÓ: Közvetlenül a felszállás után lezuhant egy személyszállító Goma városban. Az áldozatok számát a hatóságok több mint hetvenre becsülték.

2008. május 2. - SZUDÁN: Lezuhant egy repülőgép Szudán déli részén, a 24 halálos áldozat között volt a dél-szudáni kormány védelmi minisztere is.

2008. június 10. - SZUDÁN: Kartúmi leszállás után a szudáni légitársaság repülőgépe kicsúszott a kifutópályáról, a fedélzeten tűz ütött ki. Száznál többen haltak meg.

2008. augusztus 20. - SPANYOLORSZÁG: Felszállás közben kicsúszott a leszállópályáról és lángra kapott a madridi repülőtéren a Spanair légitársaság gépe. Az áldozatok száma 154.

2008. augusztus 24. KIRGIZISZTÁN

Hatvanöt ember vesztette életét a kirgiz főváros mellett történt balesetben. Az Itek-Air Boeing 737-osa kényszerleszállást hajtott végre, amelynek során darabokra tört és kiégett.

2008. április 15. - KONGÓ: Közvetlenül a felszállás után lezuhant egy személyszállító Goma városban. Az áldozatok számát a hatóságok több mint hetvenre becsülték.

2008. május 2. - SZUDÁN: Lezuhant egy repülőgép Szudán déli részén, a 24 halálos áldozat között volt a dél-szudáni kormány védelmi minisztere is.

2008. június 10. - SZUDÁN: Kartúmi leszállás után a szudáni légitársaság repülőgépe kicsúszott a kifutópályáról, a fedélzeten tűz ütött ki. Száznál többen haltak meg.

2008. augusztus 20. - SPANYOLORSZÁG: Felszállás közben kicsúszott a leszállópályáról és lángra kapott a madridi repülőtéren a Spanair légitársaság gépe. Az áldozatok száma 154.

2008. augusztus 24. KIRGIZISZTÁN

Hatvanöt ember vesztette életét a kirgiz főváros mellett történt balesetben. Az Itek-Air Boeing 737-osa kényszerleszállást hajtott végre, amelynek során darabokra tört és kiégett. A légikatasztrófák a legritkább esetben vezethetők vissza egyetlen okra. FOTÓ: AFP Az áldozatok hozzátartozóinak, persze, nem vigasz, de a gépeket nem csak akkor ellenőrzik, amikor valami baj van. Hanem minden repülés előtt és után. FOTÓ: AFP Amikor egy repülőgép több ezer órát repült, nagyobb karbantartás következik. FOTÓ: AFP -->