Csak a határ szab határt

„Érdemes lenne szabályozni és átgondolni, mi az ország érdeke, milyen sorrendben épüljenek az autópályák, a szakaszokat milyen ütemezésben adják át, és tisztázni kellene a pénzügyi források hátterét is” – hangsúlyozta Kemény Emil. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgató-helyettese utóbbit azzal indokolta, hogy az országnak ma nincs elég pénze a sztrádákra, ezért 50-60 százalékban hitelből épülnek.

M7-es: 36 kilométer 4,9 milliárdért
Két hét múlva, augusztus 19-én átadják az M7-es autópálya még hiányzó zalai szakaszát Zalakomár és Nagykanizsa között. A sztráda 15,5 kilométer hosszú, és a június 26-án átadott Balatonkeresztúr és Zalakomár közötti mintegy 20 kilométeres szakasszal együtt mintegy 43,9 milliárd forintba került a beruházása. A Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti teljes pályát eredetileg egyben adták volna át a forgalomnak. A beruházás elkészültét némileg hátráltatta, hogy a korábban a tendert elnyert Porr-Viadom-Terrag-Asdag Konzorcium egyik tagja fizetésképtelenné vált. Október végén várható, hogy az M7-es horvát határ előtti legutolsó szakaszát és a két ország sztrádáját összekötő Mura-hidat is átadják. Így akár még az is előfordulhat, hogy Budapesttől az Adriáig már megszakítás nélkül autópályán lehet majd közlekedni. Közben persze át kell majd haladni a Kóka János-féle Gazdasági és Közlekedési Minisztérium büszkeségén, a Kőröshegyi völgyhídon, amelyről egy ÁSZ-jelentés megállapította: műszaki, gazdaságossági és természetvédelmi megalapozottsága nem bizonyított.

M6-os: mint az Alpokban
Egyáltalán nem tudni, hogy az M6-os esetében miért a jelenlegi, egy nyolc kilométeres szakaszon négy pár alagutat és három völgyhidat tartalmazó építési megoldás lett a nyerő, hacsak azért nem, hogy az autósok az Alpokban képzeljék magukat. Tény, hogy ez a megoldás csekély 40 milliárd forinttal megdobta a beruházást. Ennek ellenére nemrég beomlott egy épülő alagút. Az okokat még független szakértők keresik. A pécsi bányakapitány szerint ha megvan a kiváltó ok, akkor lehet csak tisztázni: alkalmas-e a technológia, vagy újat kell kidolgozni az alagútépítésre. Az M6-os autópályának eddig az Érd–Dunaújváros közötti szakasza épült meg, de megkezdődtek a munkálatok a Szekszárd–Bóly közötti szakaszon, illetve megindul még ebben a hónapban Dunaújváros–Szekszárd közötti szakasz építése is. Várhatóan mindkettő befejezésére 2010 első felére kerül sor. Ugyanakkor 2013 előtt nem készül el a Bóly és Ivándárda közötti 18 kilométeres szakasz, így csak több mint 5 év múlva juthatunk el a horvát határig ezen a sztrádán.

M3-as: messze még a határ
Első helyre ugrott a hosszú távú fejlesztések listáján az M3-as autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény közti szakasza. A leendő 46 kilométeres szakaszt 30 évre adott koncesszióban kívánja megépíttetni a kormány. Az erről szóló kormányhatározat úgy szól, hogy az autópálya „a köz- és magánszféra együttműködése keretében” valósul meg. Ugyanakkor a helyi szocialisták már panaszkodnak, hogy a Fidesz különböző indítványai miatt már öt hónapos csúszásba került az építkezés. Az ellenzéki párt azt javasolja, hogy a szerződésbe kerüljön bele a határig, tehát Záhonyig tartó szakasz is. Ezekre az utakra még nem készült építési terv. Így jelenleg még nem lehet tudni, hogy mikor kezdődhet meg a munka, azt pedig végképp nem, hogy mikor fejeződik be.

M8-as: híd van, út nincs
Az M8-as autópálya Körmend és az országhatár közötti szakaszára 52 milliárd forintot fordítanak Vas megyében. A végleges nyomvonal azonban még nincs eldöntve, csak előzetes környezetvédelmi határozatok vannak. Egyelőre azonban nincs nagy baj, mert uniós támogatások csak 2013-tól érkeznének. Az M8-as autópálya Dunaújvárosi Duna-hídja előrehozott beruházás, a hídhoz kapcsolódó autópálya-szakaszok a jelenlegi tervek szerint csak 2015-re készülnek el, ezért a hatékonysági követelmények nem teljesülnek.