Diplomás férfiaknak áll a világ

Csaknem ötször annyi fizetést visz haza havonta egy egyetemi diplomát szerzett munkavállaló, mint a nyolc osztályt végzett dolgozó – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adataiból. Ráadásul az oklevél típusa sem mindegy a versenyszférában, hiszen egy egyetemi végzettségű dolgozónak több mint 40 százalékkal magasabb az alapbére, illetve a havi keresete, mint főiskolai végzettségű munkatársának.

[caption id="" align="aligncenter" width="400"] Csaknem ötször annyi fizetést visz haza havonta egy egyetemi diplomát szerzett munkavállaló,
[/caption]

A munka világában még az sem mindegy, hogy az egyetemen milyen szakra járt valaki, hiszen az egyes szakmák javadalmazása között is nagy eltérések lehetnek. A mérnökök például bruttó 179–386 ezer forint közötti fizetésre számíthattak; a skála alacsonyabb végén a könnyűiparban dolgozók voltak, legtöbbet a villamos- és gépészmérnökök kaptak.
A végzettség mellett az életkor is nagyban befolyásolja azt, hogy a mérnökök közül ki mennyit keres.

Az ÁFSZ statisztikái szerint ugyanis a friss diplomás mérnökök mindössze 50 éves korukig büszkélkedhetnek átlagon felüli jövedelemmel, az ötödik X-en túl többségük már nem tud lépést tartani a fiatal generációk nyelv- és egyéb speciális – például számítástechnikai – tudásával. A fizetésbeli különbségeknek feltehetően az is az oka, hogy a friss műszaki diplomásokat évek óta egyre nehezebb becserkészni a hazai vállalatoknak, így a kezdőknek magasabb bért ajánlanak.

A bérek közti szakadék viszont még tovább is mélyülhet a különböző nemek között. Egy nő a gyakorlatban 12-20 százalékkal kevesebb pénzt kap ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégája, holott elvben ugyanolyan összegű bér jár neki. „Ezt a tényt leginkább az a társadalmi beidegződés magyarázza, hogy a férfiaknak kell eltartaniuk a családot, így a nők tevékenysége úgymond leértékelődik. Másrészt a fizetések közti különbségek annak a helytelen munkáltatói hozzáállásnak tudhatók be, hogy egy női dolgozó egy estleges gyermekvállalás miatt szinte csak nyűg a főnök szemében, hiszen a különböző járulékok – mint például a gyes vagy a gyed – kifizetése mellett még helyettesíteni is kell a kieső munkaerőt – véli Bárdosi Tamás munkaügyi szakértő.

Nem mentek szabadságra a feketemunkások

A nyári idénymunkák tömeges megjelenésével mind több a munkaszerződés vagy bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók aránya. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség az első félévben 252 964 fő szabálytalan foglalkoztatására derített fényt, ezen belül 40 521 munkavállaló mindenféle papír nélkül, feketén dolgozott. A legutóbbi ellenőrzés során például egy konzervgyárban 34 dolgozó esetében állapítottak meg valamiféle szabálytalanságot.

Nemcsak a nők és a férfiak pénztárca-vastagsága üt el azonban egymásól, hiszen a régiós béreket vizsgálva is éles különbségek mutatkoznak. A közép-magyarországiak keresete 50 százalékkal magasabb, mint az Észak- és Dél-Alföldön élőké. Főleg azokon a településeken aggasztó a helyzet, ahol kevés a munkalehetősé, így a jelenleg is aktívan dolgozók még az átlagon aluli fizetésért is elvégzik a munkát.