Egy napra átvette a hatalmat a Nagy Generáció

Presser Pici bácsi, az LGT tavalyi sikere után „vérszerződést” kötött a fesztivál alapító atyjával, Gerendai Károllyal, és a rövidebbre faragott rendezvény elé kitaláltak egy olyan koncertet, amellyel szintén meg lehetett tölteni a Hajógyári-szigetet. Így a nulladik nappal együtt tulajdonképpen egyhetes a Sziget, kevesebb programot kellett megvenniük és szervezniük a rendezőknek, a sátrak és a kocsmák felverését élesben szurkolhatták végig a látogatók. 8000 forint helyett pedig egy fapados, de kellemes Sziget-élményt kaphattak a látogatók mindössze 2500 forintért.

Az olcsó jegy és a programban helyet kapó, magát Nagy Generációnak tituláló zenészek jelenléte azt eredményezte, hogy olyanok is megjelentek, akik pár éve még az ördögtől való rossznak tartották a Szigetet, és óva intették a fiatalságot, hogy elmenjenek a rendezvényre, ahol „térdig járnak a kábítószerben, és még melegsátor is van”. A 40-es, 50-es, és a 60-as korosztály is jelentős számban visította fejhangon Balázs Fecó slágeregyvelegét, vagy énekelte könnybe lábadt szemmel Fenyő Miklós számait.

Az idősebbek közül egyébként egyesek megdöbbentő állapotba itták le magukat még a fiatalok számára is. Mindez azonban a babakocsikkal kivonuló családokat sem zavarta, a hangulat kifogástalan volt.
A Magyar Dal Napjának egyfajta Táncdalfesztivál-sátor hangulata volt, amikor DJ Paplan nyomta az old school magyar dalokat, és félrészegen lehetett üvölteni a retrociki dalokat, mondjuk a Neotontól. A karaoke bárokat is sikerült megidézni, mivel a közönség kivetítőkön olvashatta a dalszövegeket. Persze megvolt a kellő Megasztár-fíling is, itt volt Puskás Peti, és gyönyörűen énekelt Rúzsa Magdi.

Szörényi és Bródy – az esemény talán leggyengébb szereplője – sem tud kikopni a magyar zenei életből, s természetesen fellépett a Társulat is, az István, a királlyal.

Az őskövületek között a legprogresszívebb és legkellemesebb előadása a népzenét játszó Csík zenekar volt, Lovasi Andrással. Igen jó volt látni Lukács Lászlót is a Tankcsapdából egy szál gitárral, sokkal erősebb színpadi produkció volt, mint amikor fegyverhordozóival zenél együtt.
A Szigeten – mely gyermekkorában underground és alternatív fesztivál volt – most egy napra átvette a hatalmat a "Nagy Generáció". Egy napra rendben volt, de reméljük, a Szigeten nem fordul teljesen vissza az idő kereke, s jövőre nem lesz Uhrin Benedek vagy Zalatnay Cini a Nagyszínpadon.