Hamar lába kél a virágoknak

[caption id="" align="alignleft" width="465"] 330 ezer növényt ültetnek ki évente a főváros közterületeire. Képünk a Liszt Ferenc téren készült. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]Nincs is szebb látvány, mint egy zsúfolt, zajos, szmogos közlekedési csomópontban kialakított virágágyás. Például a Clark Ádám téren naponta minimum százezer ember fordul meg, és szerencsés esetben valamennyiük közérzetén javíthat a színpompás növények összhatása. „A korábbi évekhez hasonlóan közel 15 ezer négyzetméternyi virágágyba mintegy 330 ezer növény került Budapest kiemelt parkjaiban” – mondta lapunknak Kocsis László. A Főkert Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a növények mintegy egyharmadát, azaz 104 ezer darabot a Margitszigeten ültették ki. Ebből következik, hogy a többi helyszínre kevesebb jutott.

A Városliget, a Gellért-hegy, a Jászai Mari tér és a Kossuth Lajos tér is a sűrűn ültetett területek közé tartozik, de például a Népligetbe évek óta kevés virág jut. Mivel 2008. a Reneszánsz Éve, a tervezők erre tekintettel készítették el az idei virágágyak terveit. Főleg a harsogó színű, fényes, díszes sárga-narancs színek dominálnak.

Kocsis László arról is beszámolt, hogy a főváros megrendelésére tovább növelték a kiemelt zöldterületeken kihelyezett virágládák számát – amelyeknek a belső edénye cserélhető –, és az évszaknak megfelelő növényekkel ültették be.

Bár minden évben reménykednek a kertészek, nem jelent számukra újdonságot, hogy a kiültetett növények közel 10 százalékát (30 ezer darab) ellopják, vagy letapossák. A károk orvoslása, vagyis az eltűnt virágok pótlása megoldhatatlan feladat. Ugyanis minőségvesztés nélkül a növények nem tarthatók korlátlan ideig üvegházakban.

Tudni kell, hogy minden helyszínnek megvan a maga sajátossága, hol ember, hol állat, hol mindkettő kártékonykodik. Például az Astoriánál, a Ferenciek terén és a Deák téren jellemzően a galambok végeznek pusztítást. A Margit-szigeten, a Népligetben vagy a Jászai Mari téren az emberek, akik lopják a virágot. Tapasztalatok szerint a „csábításban” hajléktalanok megélhetési gondjai és a pénzszerzés reménye mellett a pénzhiánnyal küzdő növénykedvelők, valamint a ritkaságokat gyűjtők ellenállhatatlan vágyai is föllelhetők.

A galambok mohó csipegetése ellen különféle módszerekkel próbálkoznak, de egyik sem elég hatékony. Megfigyelik például, hogy melyik növényt nem szeretik a madarak. Ennek köszönhető, hogy a sétányrózsa magja megmaradt a Ferenciek terén, de a Deák téren az évelő árnyliliomot kipusztították. A közterületeken lévő virágágyásokat nem lehet sem bekerítéssel, sem külön őrzéssel megvédeni. A rendőrség és a Közterület Felügyelet elvileg sokat segíthetne jelenlétével, de a tettenérés csak a legritkább esetben sikerül.

Budapest külső kerületeiben még rosszabb a helyzet. Csepelen például virág helyett annak is örülnének a lakók, ha legalább rendszeresen nyírnák a füvet a közterületeken, mert helyenként már térdig ér. Nemtörődömségben azonban Újpest vezet: a járdák repedéseiben gyökeret vert gyom ugyanis lassan már árnyékot ad.

Elvirágzott a tündérrózsa a Fűvészkertben

Ebben az évben tegnap éjszaka volt az utolsó alkalom, hogy a Fűvészkertben látható volt a Viktória tündérrózsa virágzása. A legközelebbi lehetőségre egy évet kell várni. A különleges vízen úszó óriási virág levelének átmérője eléri az 1-1,5 métert, pereme pedig 10-15 cm magas is lehet. Az óriási levelek akár egy kisgyermek súlyát is elbírják. A csodálatos látványt nyújtó vízinövény 20-25 cm átmérőjű virága éjjel nyílik, az első éjszaka hófehér, a második éjjel pedig már nyílás után rózsaszínre színeződik.