Kell-e köteles részt kell fizetnem az életjáradékból?

Minden attól függ, született-e írásbeli vagy tanúkkal igazolható szóbeli szerződés, megállapodás az eltartó gyermek és az édesanya között. Mert ha az édesanya még életében életjáradéki szerződést kötött olvasónkkal, akkor a testvérnek valóban nem jár a köteles rész. Ezt a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában mondták el. Hiszen a két fél dokumentálhatóan megállapodott abban, hogy a gondozás, ápolás fejében minden vagyon az eltartónak jut. Ez tulajdonképpen az ő „jutalma” azért, hogy édesanyját gondozta. A másik leány, a testvér nem tette ezt.

Ha viszont nem született szerződés, a köteles rész bizony jár. Erről a polgári törvénykönyv rendelkezik – erősítette meg az ügyvéd. A köteles rész alapja eszerint a hagyaték tiszta értéke, valamint mindama adomány, ajándék, amelyet az örökhagyó még életében bárkinek juttatott. (Ezeknek is a tiszta értékét kell számításba venni.) Ha például az anya egy gyémánt nyakláncot ajándékozott valakinek, annak értékéből a törvényes örökösnek jár a köteles rész.

Igaz viszont az is, hogy a köteles részre igényt tartó félnek bizonyítania kell: az ajándékok, adományok léteztek. Ez a bizonyítás meglehetősen nehéz. (Például fényképek kellenek e tárgyakról, amelyek igazolják, hogy azok valamikor az örökhagyó tulajdonában voltak. Mondjuk egy értékes festmény létezését az mutathatja, hogy a felvételen az anya látható, amint előtte áll. A köteles részre igényt tartónak tehát igencsak nehéz dolga van.) A köteles rész összege mindama javak fele, amelyek törvény szerint az örökösnek járnának.

R. V. -->