Meg akarják menteni Kőrösi Csoma szobáját

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Kőrösi Csoma kolostora, ahol két évig élt, lakatlanul, elhagyottan áll a messzi Zanglában
[/caption] A Himalája derekán lévő észak-indiai kolostorerődben élt és alkotott Kőrösi Csoma Sándor. Az épület az összedőlés határán áll. Megmentésére téglajegyakciót hirdettek: egy téglát tízezer forintért lehet megvásárolni. Ahhoz, hogy a kezdeményezés sikerrel járjon, legalább húszmillió forintra van szükség. A missziót egy építészdoktorandusz, Irimiás Balázs kezdeményezte, aki támogatókat keresett és magángyűjtésbe kezdett, hogy célját megvalósítsa. A napokban saját költségén hattagú csapat indult útnak, hogy két hónapig építkezzenek Indiában.

Kőrösi Csoma 1819-ben gyalogosan indult útnak, hogy a Himalája vonulatai mögött rejtőzködő feltételezett magyar őshazát felkutassa. A munka közben a Himalája sziklabástyái között a zanglai kolostorerőd tetején alkotta meg a tibeti nyelvészet alapjait, amivel beírta a nevét a világ legnagyobb kutatóinak a sorába is. Kőrösi Csoma kolostora, ahol két évig élt, lakatlanul, elhagyottan áll a messzi Zanglában. Az épületből évente kidől egy-egy fal, beszakad egy-egy födém, eltűnik egy-egy szoba. Irimiás Balázs tavaly nyáron egy kerékpáros túra során jutott el a kolostorhoz. Amikor az állapotával szembesült, eldöntötte, mindent megpróbál, hogy megmenthesse az épületet.

– Szeretnénk tenni valamit azért, hogy Csoma kis szobája, és a szobát magában rejtő kolostorerőd fennmaradjon az idők végezetéig – mondta Irimiás Balázs. –  Két hónapig dolgozunk 4 ezer méter magasan a zanglai fejedelem embereivel együtt és felügyeljük, dokumentáljuk a helyreállítás munkálatait, hogy az a nemzetközi szakmai követelményeknek is megfeleljen. Az épület felújítása többéves munka, idén nyáron a leomlást megakadályozó legsürgősebb teendőket látjuk el. A zord magashegyi körülmények között évente csak 2-3 hónapot lehet dolgozni, az év többi időszakában ugyanis vagy esik az eső, vagy a hó eltorlaszolja az utakat.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat és a Tan Kapuja Buddhista Egyház sokoldalú szakmai konzultációval segíti a munkát. A felújítás mellett nagy hangsúlyt fektetnek Csoma szellemi örökségének ápolására is.

1784 április 4-én. született Kőrösön, 1842-ben Dardsilingben halt meg

Őseink eredete, népünk származástörténete is foglalkoztatta: hat országot járt be gyalog a kutatásaiért. A legnagyobb magyar utazó volt. Húsz nyelven írt és olvasott.

1823–24-ben megalkotta a tibeti nyelvészet alapjait, ő írta meg az első tibeti-angol szótárat

1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték.

1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bódhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak. Sírja buddhista zarándokhely lett.

1784 április 4-én. született Kőrösön, 1842-ben Dardsilingben halt meg

Őseink eredete, népünk származástörténete is foglalkoztatta: hat országot járt be gyalog a kutatásaiért. A legnagyobb magyar utazó volt. Húsz nyelven írt és olvasott.

1823–24-ben megalkotta a tibeti nyelvészet alapjait, ő írta meg az első tibeti-angol szótárat

1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték.

1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bódhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak. Sírja buddhista zarándokhely lett. Kőrösi Csoma kolostora, ahol két évig élt, lakatlanul, elhagyottan áll a messzi Zanglában Zangla -->